A testékszerek népszerű és mutatós kiegészítők, amelyek mégis szolgálhatnak kellemetlen meglepetésekkel viselőjüknek. Milyen tüneteket okoz a fémallergia, és mire figyeljünk, amikor testékszer viselése mellett döntünk? – dr. Balogh Katalint allergológus, fül-orr-gégészt, az Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
A testékszerek a test díszítésének és módosításának legősibb formája. Az ókori Egyiptomban a köldök kilyukasztása csak a fáraó privilégiuma volt, Julius Caesar pedig maga szúrta ki a mellbimbóit, hogy megmutassa erejét, és kifejezze a Római Birodalom iránti elköteleződését. A piercinget a 21. században is óriási népszerűség övezi. Manapság az olyan divatikonok, mint Paris Hilton és Lindsay Lohan, a testékszereket ruhatáruk kötelező darabjaiként viselik, és a kifutókon is gyakran látunk megcsillanni a modelleken egy-egy orr- vagy fülpiercinget. Piercinget szinte bárhová rakathatunk testszerte: a szemöldök, a dermál és orrpiercing mellett a szeptum, az ajak és nyelvpiercingek is nagyon népszerűek; de a köldökön, a nemi szerveken és az emlőbimbón is viselhetjük őket.
Az ékszer felhelyezésekor, testünk egy pontját átlyukasztják, és az így keletkezett szúrt csatornába kerül a kiválasztott darab. Mivel egy kisebbfajta sebészeti beavatkozásról van szó, ezért rendkívül fontos, hogy a piercing behelyezését mindig engedéllyel rendelkező szakemberre bízzuk, és a gyógyuláshoz szükséges higiéniai és életmód szabályokat is szigorúan tartsuk be. Emellett körültekintően válasszuk ki a viselni kívánt testékszert! Számtalan anyagból készítenek piercinget, és ezeket ötvözik is egymással. Arra azonban érdemes figyelni, hogy az ékszer közvetlenül a bőrrel érintkező része tiszta fémből készüljön. A 14 és ennél magasabb karátos arany, a titánium, platina, nióbium ideális lehet, ugyanakkor a leggondosabb választás mellett is előfordulhat, hogy problémánk adódik piercingünkkel. Ilyenkor kellemetlen tüneteket, például a fémallergia jeleit tapasztaljuk magunkon.
A fémallergia a bőrrel való érintkezés során, kontakt ekcéma formájában jelentkezik, és a következő gyulladásos tünetekkel hívja fel magára az ékszert viselő figyelmét:
Ha ezeket a panaszokat észleljük, az ékszert távolítsuk el!
A fémallergiát elsősorban a nikkel, króm, kobalt, arany, réz, palládium és titán váltja ki, vagyis akadnak köztük olyanok is, amelyek a testékszerek közismert alapanyagai. Amennyiben fémallergia gyanúja merül fel, a részletes anamnézis felvételt követően a szakorvos fémallergia teszt elvégzését javasolhatja. Fontos a szakmai döntés, hogy az elérhető vizsgálatok közül esetünkben melyikre lesz szükség – hangsúlyozta dr. Balogh Katalin.
A két leggyakoribb teszt a következő:
A jelenleg érvényes szakmai ajánlás szerint a fémallergia vizsgálat arany standardja az epikután teszt, mely során a kontakt ekcémát okozó fémeket és vegyületeiket tartalmazó tesztkészítményeket egy speciális ragtapaszra adagolják, majd azokat a hát felső részére ragasztják. Az eredményt az allergén felvitelének helyén kialakuló bőrelváltozások fajtájából és mértékéből állítják össze. A leolvasást szakorvos vagy képzett asszisztens végzi, előre meghatározott időpontokban.
A limfocita-transzformációs teszt a fémallergia vérből történő kimutatását teszi lehetővé, és azon fémek esetén végezhető el, melyek specifikus T limfociták képződését váltják ki. Többnyire olyan esetekben javasolja a szakorvos, ha az epikután teszt nem végezhető el, vagy a korábban elvégzett teszt eredménye nem egyértelmű.
A teszt eredményét beszéljük át orvosunkkal, és az ok tisztázását követően kerüljük a panaszt okozó fémet a továbbiakban! Ne feledjük! Akinél egyszer kialakult egy fémmel szembeni allergia, az egész életére hordozza magával ezt a betegséget!
Vélemények dr. Balogh Katalinról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekElső alkalommal jártam Önöknél! Kedves,baráti hangulat fogadott. Dr. BALOGH KATALIN doktornő szakképzettsége,türelme,megnyugtató szavai,és határozottsága lenyűgözött.Nagyon szépen köszönöm,és mindenkinek szívből ajánlom!
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.