A tejallergia egyike a leggyakoribb gyermekkori allergiáknak. A gyerekek többsége a harmadik születésnap környékére kinövi a betegséget, ám az addig tartó időszakban sok kérdés felvetődik a szülőkben. Ezekről beszélgettünk Sasvári-Szekeres Anitával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával.
Tejallergia tápszeres csecsemőknél és anyatejes babáknál egyaránt előfordulhat, utóbbi esetben az anyatejjel átjutó tejfehérje okozza a panaszokat. A tejallergiára jellegzetes tünetek - hasfájás, puffadás, véres széklet, hasmenés, kiütések, ekcéma - hívják fel a figyelmet. A felsorolt panaszokkal gyermek gasztroenterológus foglalkozik, ő állapítja meg a diagnózist. Amennyiben bebizonyosodik a tejallergia, tápszeres babáknál a tápszer cseréjével (ún. speciális gyógyászati célra szánt tápszer adásával), anyatejes csecsemőnél az anya tejmentes diétájával tudjuk kezelni a tüneteket.
A tápszert életkor szerint adagoljuk, a már nem anyatejes kicsiknél, egy éves korig naponta fél litert javasolt elfogyasztaniuk, ezzel biztosítani lehet minden szükséges tápanyagot, fehérjét és vitaminokat, ami ebben az életkorban a fejlődéshez szükséges. „A tápszerekből több típus is létezik, ezek nemcsak nevükben, de ízükben is kicsit eltérőek, így az a tapasztalat, hogy idővel mindenki megtalálja a gyermeke számára megfelelőt. Egy éves kor után szoktuk javasolni, ha a kicsi nem fogyasztja szívesen a tápszert, próbáljuk meg vaníliával, karobporral vagy fahéjjal ízesíteni.”
A növényi tejek közül gyermekek számára leginkább a zabtej, illetve zabtejszín javasolható, ám mivel ezek tápértéke alacsonyabb, mint a tápszereknek, inkább csak sütéshez-főzéshez ajánljuk. A szójatejet viszont egyáltalán nem javasoljuk ebben az életkorban, mivel a tejhez hasonlóan erős allergén, emellett növényi hormonokat tartalmaz, amelyek megzavarhatják a fejlődést.
Az első találkozás alkalmával általában megbeszélünk mindent, amit a gyermek adott életkorának megfelelő táplálkozásról tudni kell. Anyatejes baba estében is sok kérdés adódik, hiszen ilyenkor az anyának kell tejmentesen étkeznie. Megbeszéljük, hogyan lehet a főzési szokásokat átalakítani praktikusan annak érdekében, hogy a szoptatás ideje alatt ne jelentsen sem időben, sem anyagilag nagy megterhelést a tejmentes étkezés. Beszélünk a készételekről is: mire figyeljünk a csomagoláson, milyen termékekben – például pékárukban, kekszekben, felvágottakban – fordulhat elő tejszármazék és ezeket milyen néven találjuk meg.
Az első találkozáson kapott tanácsok jó alapot jelentenek az elinduláshoz, ám a későbbiekben több kérdés, probléma adódhat. Tejallergia esetén gyakori például a keresztallergia: a gyerekeknél panaszokat okozhat a marhahús, a citrusfélék és a tojás fogyasztása is. Bármilyen tünet merül fel, táplálkozási napló vezetését szoktam kérni a szülőktől – magyarázza Sasvári-Szekeres Anita. Ebben felírják az egyes étkezésekre fogyasztott ételeket, és azt, hogy jelentkezett-e bármilyen tünet utána. Néhány hét alatt így jó eséllyel be tudjuk azonosítani, hogy milyen összetevők okoznak panaszt, megbeszéljük, hogy mivel tudjuk helyettesíteni, így elkerülhetjük a felesleges diétás korlátozásokat is.
A diétát egészen a tünetek megszűnéséig tartani kell. Ennek megállapítására a gyermek gasztroenterológus javaslatára, az általa megadott időpontban és módon vissza kell majd vezetni a tejet a gyermek étrendjébe és figyelni, hogy jelentkeznek-e a tünetek. Egyénenként változó, hogy hogyan reagálnak a gyerekek, de 3 éves korukra 80 százalékuknál általában megszűnnek a tünetek. Ha mégsem növi ki erre az időre a tejallergiát, akkor megbeszéljük az életkornak megfelelő további diétás tervet – kalcium és fehérje pótlás -, mert a tejmentes étkezést folytatni kell. A speciális tápszer felírására a gyermek 6 éves koráig van lehetőség, ha szívesen fogyasztja, akkor ezt figyelembe véve alakítjuk ki az étkezését.
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.