Valóban cukorbetegséget okozna a gluténmentes étrend?
A napokban jelent meg a Diabetologia folyóiratban közölt kutatás, mely leegyszerűsítve azt állítja, hogy a gluténmentes étrend növeli a 2-es típusú cukorbetegség kockázatát. Szarka Dorottyát, a Budai Allergiaközpont dietetikusát arról kérdeztük, aggódjunk-e, ha valamilyen okból mi magunk is gluténmentesen étkezünk.
Miért követnek egyre többen GM étrendet?
A gluténmentes (GM) diétát valójában csak annak kellene követnie, akinél a glutén fogyasztása bizonyítottan az egészséget károsítja. Lisztérzékenység, cöliákia, gluténérzékenység néven ismert autoimmun betegség esetén teljes mértékben kerülendő, illetve nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) esetén is javulnak a tünetek, ha az érintettek mellőzik a glutén fogyasztását. Sokan azonban a fogyás vagy a testsúly megőrzése végett térnek át a GM étrendre. Náluk ez gyakran – tévesen – szénhidrátok teljes kiiktatását jelenti, ami rövidtávon valóban fogyaszt, ám hosszútávon koncentrációs zavarokhoz, emésztési és májműködési problémákhoz is vezethet.
Szüksége van-e a szervezetünknek a gluténra?
Glutén = sikér. Két fehérje: búza esetén a gliadin (rozsnál a szekalin, árpánál a hordein) és a glutenin keveréke. A gabonák magbelsőjében találhatók, hozzávetőlegesen az említett gabonák fehérjetartalmának 70-80%-át alkotják. A glutén egy vízben oldódó fehérje. Ez azt jelenti, folyadék hozzáadásával (és dagasztás hatására) megduzzad, rugalmas anyaggá (sikér-hálóvá) alakul. A hálóba a kelesztés során felszabaduló gázok beszöknek, s ennek köszönhető a kelt tészták laza, lyukacsos szerkezete – feltéve, ha jól kidagasztottuk. A gliadin fehérje továbbá a tészta „ragadósságát” is biztosítja. Érdekesség, hogy minél magasabb az adott liszt sikértartalma, annál jobb minőségű pékáru készíthető belőle! Önmagában a glutén hiánya tehát az egészségi állapotunkat nem, csak a süteményeink állagát befolyásolja. Ennél lényegesebb kérdés, hogy a glutén tartalmú gabonák megvonása már valóban járhat negatív következményekkel az egészségünkre nézve.
Nem a glutén, hanem a gabonák rosttartalma véd a cukorbetegségtől
Gluténmentes étkezésben nem lehet búza, rozs és árpa tartalmú élelmiszereket fogyasztani, zabból is csak a gluténmentes változat megengedett. A gluténmentes alapanyagok magasabb ára miatt sokan inkább rizsből és kukoricából készült liszteket kezdenek el használni az új étrendre való áttérés miatt. Köretként burgonyát, vagy szintén rizst fogyasztanak, az étrendjük rosttartalma ezért összességében jelentősen csökken. Ahogyan az a Sanghaji Biológiai Tudományok Intézetének munkatársainak kutatásáról szóló közlemény végén is olvasható, ha a gluténmentes étkezés alacsonyabb rostbevitellel jár – amihez gyakran további fontos, a magas rosttartalmú gabonákban megtalálható tápanyagok (pl. B-vitamin csoport, E-vitamin, kálium, foszfor, cink) hiánya is társul – az valóban növelheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását.
Hogyan lehet magas rosttartalmú a GM étrend?
A magas rosttartalmú étkezés egészségvédő hatása tudományosan igazolt. Több vizsgálat is alátámasztja, hogy segíti az emésztést, a vér lipid- és koleszterinszintjét csökkenti, a vércukorszintet természetes módon képes szabályozni. Az ajánlott napi rostbevitel 25-40 gramm, ezt GM étkezés mellett is be lehet iktatni, ha változatosan állítjuk össze az étrendet – javasolja Szarka Dorottya. A fehér rizsliszt helyett használjunk magasabb rosttartalmú barna rizslisztet, esetleg alternatív gaobnákból készült rostdús őrleményeket, mint például a köles-, hajdina- vagy cirokliszt. Továbbá sütéskor a megszokott lisztekhez adott útifű maghéjjal is növelni lehet a rosttartalmat. Köretként zöldségeket, étkezések közt gyümölcsöt fogyasztva, de alternatív gabonafélékkel – például: cirok, hajdina, köles, quinoa – kiegészítve az étkezéseket a GM étrend mellett is biztosítani lehet a szükséges napi rostbevitelt. A személyre szabott – különösen, ha más betegségekkel (pajzsmirigy, IR) is fennáll – étrendhez érdemes dietetikus segítségét kérni.
Téma szakértői
Dr. Pászthory Erzsébet
gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus
Varga Dóra
vezető dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember MSc
Orvos válaszol
Kedves Doktornő/Doktor Úr!
Lányom 7,5 éves, egy éve tejfehérje és paradicsom diétán van.
Egy évve. ezelőtt a coaliakia panel Transzglutamináz IgA értéke (referencia érték 0,00-50,00) 78,94 pozitív lett, Mikrocitózis +, ezt követően bélbiopsziát vettek tőle, melyet negatívra értékeltek, így nem kellett gluténre diétáznunk.
Idén újra vettek tőle vért, mely értéke IgA és IgG negatív lett (értéket idén nem tüntettek fel, 0,00-20,00 -ig normál érték). Emellett, a tavalyi eredmények miatt megcsináltattuk a genetika tesztet, mely DQ2,5 lett.
Lányomnak a fogzománcán (újonnan nőtt első két metszőfogán) elszíneződés látható, illetve szinte egész évben (nyáron volt egy tünetmentes időszak) ekcémája van. Nyár kivételével a kézfején és ujjain vöröses, apró pici vérzések, hámló bőr (gasztroenterológus szerint duhring-ra hasonlít, lehet, hogy az), fartájon pedig újabban nagyon sok kis apró hólyag, illetve térde mellett, derék tájon és lábfején apró kis pöttyök, illete egy alkalommal a combján is kisebb hólyagok jelentek meg, melyek nem viszketnek csak nagyon ritkán, viszont nagyon fájnak neki, szteroidos gyulladásgátlóra javulnak.
Emellett csecsemő kora óta alvás zavarral küzd, "ideges láb" syndroma miatt nehezen alszik el, illetve pavor, alvajárás, és ezt követő ébredéskor láb bizsergés, zsibbadás szerű érzése van.
Ezen túl idegrendeszeri problémáink, szenzoros problémák, viselkedés zavar, étkezésében nagyon válogatós, gyümölcsök közül csak az almát, zöldségek közül brokkolit krém leves formájában eszi, illetve sárgarépát főzve. Ha mégis megkóstol más zöldséget-gyümölcsöt, puffadása, hasfájása lesz tőle. (tésztát, húst, rizst, krumplit eszi szívesen).
Gasztroenterológus szerint ha nem károsodtak a bélbolyhok, akkor nem áll fenn cöliakia.
Úgy tudom, ez az elmélet megdőlt, illetve ennek ellenére is fennállhat a betegség, vagy kialakulóban lehet. Illetve más esetben úgy tudom, ha az IgA és a genetika pozitív, akkor az cöliakia.
Tehát ha tavaly csináltattuk volna meg a genetikai tesztet, akkor vajon kimondták volna rá?
Allergológus szerint, ha már egyszer jelzett a szervezet, és a genetika teszt alapján is veszélyeztetett, akkor azonnal el kellene kezdenünk diétázni, nem megvárni, míg a bélbolyhok tönkre mennek (a gasztroenterológusnak viszont az a feladata, hogy a tönkrement bélbolyhot igazolja). (annak ellenére, hogy idén negatív lett a vér eredmény)
Mások szerint a (korábbi) pozitív IgA egyértelműen cöliakiat jelenthet.
A kérdésem az lenne, hogy ez alapján lehet-e lányom coliakiás, vagy ha idén negatív lett a vérkép diéta nélkül, akkor ez elvethető (illetve hogy fordulhat elő az ellentmondás)?
Nagyon sok megpróbáltatáson és rengeteg orvoson vagyunk már túl, viszont fontos lenne tudnunk, kell-e diétáznunk vagy sem.
Esetleges duhring betegség esetén előfordul, hogy nem állandó jelleggel jönnek a tünetek (nyáron volt egy tünet mentes időszak)? Illetve lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű vagy minőségű glutén fogyasztás (teljes kiőrlésű pékáru), esetén súlyosbodnak a tünetek?
Olvastam az A típusos cöliakiáról, ahol a bélbolyhok súlyos károsodása nélkül is fennállhat a betegség.
Természetesen, amennyiben további vizsgálat szükséges, mindenképp elvégeztetnénk, lehetőleg egy alkalom alatt (ez esetben mit érdemes megcsináltatni?). Lányom már retteg az orvosoktól, ezért szeretnék előzetesen érdeklődni, hogy felesleges vizsgálatoknak már ne kelljen kitennünk őt.
4 éves korában prick teszt kimutatta a tejfehérjét, fűféléket, búzát.
Azóta vérvizsgálat semmilyen allergiát nem mutatott ki nála, tehát megvonásos diéta alapján, nem azonnali, hanem késleltetett reakcióval szűrtük ki a tejfehérjét és paradicsomot.
Érdemes még más vizsgálatokat elvégeztetnünk, vagy a fentiek alapján fennállhat cöliákia?
Köszönöm válaszukat!
Lányom 7,5 éves, egy éve tejfehérje és paradicsom diétán van.
Egy évve. ezelőtt a coaliakia panel Transzglutamináz IgA értéke (referencia érték 0,00-50,00) 78,94 pozitív lett, Mikrocitózis +, ezt követően bélbiopsziát vettek tőle, melyet negatívra értékeltek, így nem kellett gluténre diétáznunk.
Idén újra vettek tőle vért, mely értéke IgA és IgG negatív lett (értéket idén nem tüntettek fel, 0,00-20,00 -ig normál érték). Emellett, a tavalyi eredmények miatt megcsináltattuk a genetika tesztet, mely DQ2,5 lett.
Lányomnak a fogzománcán (újonnan nőtt első két metszőfogán) elszíneződés látható, illetve szinte egész évben (nyáron volt egy tünetmentes időszak) ekcémája van. Nyár kivételével a kézfején és ujjain vöröses, apró pici vérzések, hámló bőr (gasztroenterológus szerint duhring-ra hasonlít, lehet, hogy az), fartájon pedig újabban nagyon sok kis apró hólyag, illetve térde mellett, derék tájon és lábfején apró kis pöttyök, illete egy alkalommal a combján is kisebb hólyagok jelentek meg, melyek nem viszketnek csak nagyon ritkán, viszont nagyon fájnak neki, szteroidos gyulladásgátlóra javulnak.
Emellett csecsemő kora óta alvás zavarral küzd, "ideges láb" syndroma miatt nehezen alszik el, illetve pavor, alvajárás, és ezt követő ébredéskor láb bizsergés, zsibbadás szerű érzése van.
Ezen túl idegrendeszeri problémáink, szenzoros problémák, viselkedés zavar, étkezésében nagyon válogatós, gyümölcsök közül csak az almát, zöldségek közül brokkolit krém leves formájában eszi, illetve sárgarépát főzve. Ha mégis megkóstol más zöldséget-gyümölcsöt, puffadása, hasfájása lesz tőle. (tésztát, húst, rizst, krumplit eszi szívesen).
Gasztroenterológus szerint ha nem károsodtak a bélbolyhok, akkor nem áll fenn cöliakia.
Úgy tudom, ez az elmélet megdőlt, illetve ennek ellenére is fennállhat a betegség, vagy kialakulóban lehet. Illetve más esetben úgy tudom, ha az IgA és a genetika pozitív, akkor az cöliakia.
Tehát ha tavaly csináltattuk volna meg a genetikai tesztet, akkor vajon kimondták volna rá?
Allergológus szerint, ha már egyszer jelzett a szervezet, és a genetika teszt alapján is veszélyeztetett, akkor azonnal el kellene kezdenünk diétázni, nem megvárni, míg a bélbolyhok tönkre mennek (a gasztroenterológusnak viszont az a feladata, hogy a tönkrement bélbolyhot igazolja). (annak ellenére, hogy idén negatív lett a vér eredmény)
Mások szerint a (korábbi) pozitív IgA egyértelműen cöliakiat jelenthet.
A kérdésem az lenne, hogy ez alapján lehet-e lányom coliakiás, vagy ha idén negatív lett a vérkép diéta nélkül, akkor ez elvethető (illetve hogy fordulhat elő az ellentmondás)?
Nagyon sok megpróbáltatáson és rengeteg orvoson vagyunk már túl, viszont fontos lenne tudnunk, kell-e diétáznunk vagy sem.
Esetleges duhring betegség esetén előfordul, hogy nem állandó jelleggel jönnek a tünetek (nyáron volt egy tünet mentes időszak)? Illetve lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű vagy minőségű glutén fogyasztás (teljes kiőrlésű pékáru), esetén súlyosbodnak a tünetek?
Olvastam az A típusos cöliakiáról, ahol a bélbolyhok súlyos károsodása nélkül is fennállhat a betegség.
Természetesen, amennyiben további vizsgálat szükséges, mindenképp elvégeztetnénk, lehetőleg egy alkalom alatt (ez esetben mit érdemes megcsináltatni?). Lányom már retteg az orvosoktól, ezért szeretnék előzetesen érdeklődni, hogy felesleges vizsgálatoknak már ne kelljen kitennünk őt.
4 éves korában prick teszt kimutatta a tejfehérjét, fűféléket, búzát.
Azóta vérvizsgálat semmilyen allergiát nem mutatott ki nála, tehát megvonásos diéta alapján, nem azonnali, hanem késleltetett reakcióval szűrtük ki a tejfehérjét és paradicsomot.
Érdemes még más vizsgálatokat elvégeztetnünk, vagy a fentiek alapján fennállhat cöliákia?
Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Édesanya!
Ilyen összetett panaszokra nem lehet röviden válaszolni. Javaslok egy gasztroenterológiai szakorvosi vizitet. Dr.Polgár Marianne gyermek és gasztroenterológus szakorvost ajánlanám. Főorvosnő rendelése:
kedd 08:30-12:00 és szerda 15:00-19:00 vizit díja:24.000 Ft
A www.allergiakozpont.hu oldalunkon megnézheti főorvosnő tevékenységét és a fénykép mellett online is tud időpontot foglalni.
Üdvözlettel:
Hauser gyöngyi
asszisztens
Ilyen összetett panaszokra nem lehet röviden válaszolni. Javaslok egy gasztroenterológiai szakorvosi vizitet. Dr.Polgár Marianne gyermek és gasztroenterológus szakorvost ajánlanám. Főorvosnő rendelése:
kedd 08:30-12:00 és szerda 15:00-19:00 vizit díja:24.000 Ft
A www.allergiakozpont.hu oldalunkon megnézheti főorvosnő tevékenységét és a fénykép mellett online is tud időpontot foglalni.
Üdvözlettel:
Hauser gyöngyi
asszisztens
