Mikrobiom

Mikrobiom

Szerző: Allergiaközpont | Módosítva: 2023.11.08 15:01

Az emberi bélrendszerben baktériumok és más mikroorganizmusok trilliói élnek, amelyek számos krónikus emberi betegséget befolyásolhatnak, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget, az érelmeszesedést, a rákot, az autoimmun vagy gyulladásos bélbetegséget és az allergiás betegségeket.

A betegség megjelenésének, progressziójának és a kezelésre adott válasznak a változékonysága az orvostudomány egyik fő kihívása. Bár a gazdaszervezeti tényezők és a genetika variabilitása fontos, nyilvánvalóvá vált, hogy a mikrobiomot, annak hatalmas genetikai és metabolikus változatosságával figyelembe kell venni az egyénre szabott kezelés felé való elmozdulás során. Az utóbbi években komoly áttörést értek el a mikrobiom kutatásban, a mikrobiom valószínűleg a következő évtizedben a klinikai ellátás szerves részévé válik.

A mikrobiom, amelynek genetikai diverzitása lényegesen nagyobb, mint a gazdaszervezeté, fontos tényező a betegség kialakulásának, progressziójának és a kezelésre adott válasznak a változatosságában.

Kapcsolódó cikkünk

Ételintolerancia – Melyek a leggyakrabban panaszt okozó ételféleségek?

Hányinger, gyomorfájdalom, felfújódás és puffadás – csak néhány tünet azok közül, amelyeket az ételintolerancia okozhat. Mely ételek felelősek leginkább ezekért a kellemetlenségekért? Dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvossal, az Allergiaközpont munkatársával sorra vettük a leggyakrabban panaszt okozó ételféleségeket.

Terápiák

Az első bekezdésben felsorolt betegségek egy része a bélmikrobiom egyensúlyhiányával vagy diszfunkciójával hozható összefüggésbe. Még azokban a betegségekben is, amelyek nem érintik a mikrobiomot, a bél mikroflóra fontos hozzáférési pontot biztosít, amely lehetővé teszi számos élettani rendszer módosítását. A mikrobiom fontos összetevője a személyre szabott orvoslásnak; a legtöbb előrelépés az anyagcsere- és szív- és érrendszeri rendellenességek, valamint a rákterápiák terén történt. A mikrobiomot számos tényező befolyásolja, beleértve az életkort, az étrendet és a gazdaszervezet genetikáját.

Az ilyen állapotok orvoslása, esetleg gyógyítása érdekében történő kutatások jelentős érdeklődést váltottak ki, ami az élő baktériumterápiák kifejlesztéséhez vezetett. Az terápiák egyik alapgondolata az, hogy olyan baktériumgazdákat (ún. alvázakat) fejlesszünk, amelyek képesek az egészséges mikrobiális funkciók és diverzitás helyreállítására vagy helyreállítására alkalmas terápiás szerek előállítására.

Az étkezés kulcsfontosságú

A bélbaktériumok táplálkoznak, anyagcseréjük olyan anyagok képződésével jár, melyek közül mindegyiknek megvan a maga funkciója. Ezek hasznos, a szervezetünk egészséges működéséhez fontos anyagok. Egyetlen példát kiemelve, a vajsav többek között a vastagbél-nyálkahártya sejtjei számára biztosít energiát és megelőzi az áteresztő- bél („leaky gut” néven is ismert) kialakulását.

Gyakorlatilag a megfelelő mikrobiom diéta tartása azért fontos, hogy a belek falát bélelő sejteket jól tápláljuk, máskülönben nem tudják megvédeni a szervezetünket a külvilágból érkező káros anyagokkal szemben sem. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Idővel a bélfal károsodik, áteresztővé válik, így olyan anyagok is átjutnak rajta és a keringésbe kerülnek, amelyek különböző betegségeket okozhatnak.

Nehézségek

A meglévő erőfeszítések elsősorban a Bacteroides vagy Lactobacillus családokba tartozó probiotikus baktériumtörzsek, illetve a laboratóriumban évtizedek óta használt Escherichia coli felhasználására összpontosítottak. Ezek az erőfeszítések azonban nagyrészt kudarcot vallottak, mivel a bélbe juttatott mesterséges baktériumok általában nem élik túl az alapvetően ellenséges környezetet.

Továbbá ugyanaz az organizmus különböző betegségfolyamatokra is eltérő hatással lehet, ami megnehezíti az egyetemes "egészséges" mikrobiom meghatározását pusztán az összetétel alapján.

Mivel a bélben nem képesek beágyazódni vagy akár csak túlélni, e baktériumtörzsek gyakori ismételt beadását igénylik, és gyakran nem következetes vagy egyáltalán nincs hatásuk. A jelenség talán a legnyilvánvalóbb a probiotikumokat szedő egyéneknél, ahol ezek a jótékony baktériumok nem képesek versenyezni az egyén natív mikroorganizmusaival, és nagyrészt gyorsan eltűnnek.

Téma szakértője

  • Dr. Pászthory Erzsébet

  • Szakterületek:
    • gasztroenterológus, belgyógyász,
  • Specialitások:
    • irritábilis bél szindróma (IBS)
    • SIBO
    • bél minkrobiom problémáinak kezelése
    • funkcionális bélbetegségek
    • emésztőszervi panaszok komplex vizsgálata 
    • funkcionális gasztroenterológia – holisztikus gyógyítás, testi és lelki okok feltárása, a pácienssel közösen a gyógyulás útjának megtervezése

    Rendelés típusa:

    • Személyes (rendelői) vizit
    • Felnőtt ellátás (18 év feletti páciensek)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Hírek

Erre számíthat, ha nem kezeli szénanátháját

Erre számíthat, ha nem kezeli szénanátháját

Egyre hosszabbra nyúlik a pollenszezon, ezért az allergiás tünetek az év jelentős részében jelen lehetnek a pollenallergiás betegek életében. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, pulmonológus szakembere szerint a szénanáthát mindenképpen kezelni kell, hogy a későbbiekben elkerülhetővé váljon a súlyosabb szövődmények kialakulása.

További részletek
Milyen antihisztaminokat szedhet a várandós kismama?

Milyen antihisztaminokat szedhet a várandós kismama?

A várandósság és szoptatás idején különös gonddal kell mérlegelni, hogy milyen gyógyszereket szedhet a kismama. Nincs ez másként az antihisztamin tartalmú készítményekkel sem, amelyekre ebben az érzékeny periódusban is szükség lehet, hogy a szénanátha okozta tüneteket kontrolláljuk – mondja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész szakembere.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK