Mikrobiom
Az emberi bélrendszerben baktériumok és más mikroorganizmusok trilliói élnek, amelyek számos krónikus emberi betegséget befolyásolhatnak, beleértve az elhízást, a 2-es típusú cukorbetegséget, az érelmeszesedést, a rákot, az autoimmun vagy gyulladásos bélbetegséget és az allergiás betegségeket.
A betegség megjelenésének, progressziójának és a kezelésre adott válasznak a változékonysága az orvostudomány egyik fő kihívása. Bár a gazdaszervezeti tényezők és a genetika variabilitása fontos, nyilvánvalóvá vált, hogy a mikrobiomot, annak hatalmas genetikai és metabolikus változatosságával figyelembe kell venni az egyénre szabott kezelés felé való elmozdulás során. Az utóbbi években komoly áttörést értek el a mikrobiom kutatásban, a mikrobiom valószínűleg a következő évtizedben a klinikai ellátás szerves részévé válik.
A mikrobiom, amelynek genetikai diverzitása lényegesen nagyobb, mint a gazdaszervezeté, fontos tényező a betegség kialakulásának, progressziójának és a kezelésre adott válasznak a változatosságában. Az IBS, vagyis az irritábilis bél szindróma egy emésztőrendszeri tünetegyüttes, amelynek kivizsgálása orvosi feladat, kezelése viszont a páciens aktív közreműködését igényli. Dr. Pászthory Erzsébet, a Budai Allergiaközpont belgyógyásza, gasztroenterológus, háziorvos hívta fel a figyelmet az ezzel kapcsolatos tudnivalókra.
Kapcsolódó cikkünk
Székrekedés, hasmenés, puffadás? Az IBS korunk betegsége
Terápiák
Az első bekezdésben felsorolt betegségek egy része a bélmikrobiom egyensúlyhiányával vagy diszfunkciójával hozható összefüggésbe. Még azokban a betegségekben is, amelyek nem érintik a mikrobiomot, a bél mikroflóra fontos hozzáférési pontot biztosít, amely lehetővé teszi számos élettani rendszer módosítását. A mikrobiom fontos összetevője a személyre szabott orvoslásnak; a legtöbb előrelépés az anyagcsere- és szív- és érrendszeri rendellenességek, valamint a rákterápiák terén történt. A mikrobiomot számos tényező befolyásolja, beleértve az életkort, az étrendet és a gazdaszervezet genetikáját.
Az ilyen állapotok orvoslása, esetleg gyógyítása érdekében történő kutatások jelentős érdeklődést váltottak ki, ami az élő baktériumterápiák kifejlesztéséhez vezetett. Az terápiák egyik alapgondolata az, hogy olyan baktériumgazdákat (ún. alvázakat) fejlesszünk, amelyek képesek az egészséges mikrobiális funkciók és diverzitás helyreállítására vagy helyreállítására alkalmas terápiás szerek előállítására.
Az étkezés kulcsfontosságú
A bélbaktériumok táplálkoznak, anyagcseréjük olyan anyagok képződésével jár, melyek közül mindegyiknek megvan a maga funkciója. Ezek hasznos, a szervezetünk egészséges működéséhez fontos anyagok. Egyetlen példát kiemelve, a vajsav többek között a vastagbél-nyálkahártya sejtjei számára biztosít energiát és megelőzi az áteresztő- bél („leaky gut” néven is ismert) kialakulását.
Gyakorlatilag a megfelelő mikrobiom diéta tartása azért fontos, hogy a belek falát bélelő sejteket jól tápláljuk, máskülönben nem tudják megvédeni a szervezetünket a külvilágból érkező káros anyagokkal szemben sem. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Idővel a bélfal károsodik, áteresztővé válik, így olyan anyagok is átjutnak rajta és a keringésbe kerülnek, amelyek különböző betegségeket okozhatnak.
Nehézségek
A meglévő erőfeszítések elsősorban a Bacteroides vagy Lactobacillus családokba tartozó probiotikus baktériumtörzsek, illetve a laboratóriumban évtizedek óta használt Escherichia coli felhasználására összpontosítottak. Ezek az erőfeszítések azonban nagyrészt kudarcot vallottak, mivel a bélbe juttatott mesterséges baktériumok általában nem élik túl az alapvetően ellenséges környezetet.
Továbbá ugyanaz az organizmus különböző betegségfolyamatokra is eltérő hatással lehet, ami megnehezíti az egyetemes "egészséges" mikrobiom meghatározását pusztán az összetétel alapján.
Mivel a bélben nem képesek beágyazódni vagy akár csak túlélni, e baktériumtörzsek gyakori ismételt beadását igénylik, és gyakran nem következetes vagy egyáltalán nincs hatásuk. A jelenség talán a legnyilvánvalóbb a probiotikumokat szedő egyéneknél, ahol ezek a jótékony baktériumok nem képesek versenyezni az egyén natív mikroorganizmusaival, és nagyrészt gyorsan eltűnnek. Rendelés típusa:
Téma szakértője
Dr. Pászthory Erzsébet
