Allergiások gyakran tapasztalják, hogy pollenszezonban a torkuk viszket, kapar, egyesek furcsa bizsergető érzésről is beszámolnak. A zavaró jelenség a szénanátha tünete is lehet, ám más okokból is jelentkezhet. Ezeket gyűjtöttük össze dr. Augusztinovicz Monika fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosának segítségével.
A könnyező, viszkető szemek, orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés mellett a torok viszketése is gyakori szénanáthás tünet. Épp úgy jelentkezik, mint amikor valamelyik testrészünk viszketni kezd, ám itt nyilván problémásabb egy jól irányzott vakarással megszabadulni tőle. Az érintettek ezért különböző praktikákat bevetnek: gyakran kis kortyokat isznak, cukorkákat szopogatnak, torokköszörüléssel igyekeznek megszüntetni a zavaró jelenséget.
Tipp: ha a torokviszketés mellett a szénanátha egyéb tüneteit is tapasztaljuk, akkor antihisztamin tartalmú készítményekkel tudjuk kezelni. Allergiavizsgálatot és fül-orr-gégészeti kivizsgálást követően allergológus tud megfelelő készítményt ajánlani.
A viszkető torok az orális allergia szindróma tünete is lehet. Ez szintén allergiások körében fordul elő, amikor olyan ételt fogyasztanak, amelynek a szerkezete nagyon hasonló az allergiás tüneteket okozó anyaghoz, emiatt fordulhat elő, hogy mindkettőre allergiás reakcióval reagál. A pollen-étel keresztallergiák közül a legismertebbek a nyírfa-alma és a parlagfű-görögdinnye, ám ennél több is létezik, így érdemes utána nézni, hogy esetünkben milyen élelmiszerek okozhatnak panaszokat.
Tipp: Ha bizonyos ételek fogyasztása után torokviszketést, a szájban égő, bizsergető érzést, esetleg ajakduzzanatot tapasztalunk, akkor jegyezzük fel, hogy a tüneteink milyen ételekhez köthetők, és azokat a továbbiakban ne fogyasszuk. Ha bizonytalanok vagyunk a kiváltó okot illetően, akkor egy új vizsgálati módszer, a Multiplex allergia teszt nyújthat segítséget, ezzel pontosan meghatározható, hogy melyik az az étel, amit el kell kerülnünk.
A légúti betegségek gyakori első tünete, hogy azt érezzük, „valami nincs rendben” a torkunkkal. Mintha szárazabb, viszketőbb lenne a megszokottnál, a nyelés is nehezebben megy. Torokgyulladás, mandulagyulladás és influenza is kezdődhet így, majd pár napon belül megjelenik a többi tünet is – rossz közérzet, fejfájás, láz, köhögés – is.
Tipp: Ha a háttérben valamilyen fertőzés áll, sokat segíthet a torokfertőtlenítő tabletták szopogatása, bőséges folyadék fogyasztás, a sós vizes gargalizálás is.
A torokviszketést gyógyszerek is kiválthatják. Súlyosabb esetben gyógyszerallergia is okozhatja, ezt leggyakrabban penicillin vagy antibiotikum váltja ki. Enyhébb eset, ha valamilyen gyógyszer mellékhatás miatt jelentkezik, ezt általában magasvérnyomás-betegség kezelésére szolgáló készítmények okozzák. Ebben az esetben egyéb tünet nem jelentkezik, a gyógyszer cseréjével általában megoldódik a probléma is. Allergia esetén viszont a viszkető érzést követően akár anafilaxia, vagyis életveszélyes állapot is kialakulhat rövid időn belül.
Tipp: Ha gyógyszer bevételét követően röviddel torokviszketés, sápadtság, verejtékezés, mellkasi szorító érzés jelentkezik, hívjuk orvost. Ilyenkor a sürgősségi ellátás a legfontosabb, a későbbiekben azonban érdemes allergiavizsgálatot végeztetni, mellyel pontosan meghatározható, ha a gyógyszer okozta a panaszokat.
A gyomorból a nyelőcsőbe visszaáramló gyomorsav irritálhatja a torkot is, emiatt is jelentkezhet viszkető érzés, torokkaparás, sőt torokgyulladás is gyakrabban fordulhat elő az érintettek körében. Mivel fekvő helyzetben a gyomorsav visszaáramlása is könnyebb, ezért intő jel lehet, ha reggelenként a hangunk rekedtes, torokfájásra, kaparó érzésre ébredünk.
Tipp: A túlzott gyomorsav termelődésre gyomorsav csökkentő készítményeket használhatunk, emellett érdemes az ágy fejvégi részének megemelésével és életmódváltással – túlsúly esetén fogyás, a dohányzás elhagyása - is segíteni állapotunk javulását.
A torok viszketését okozhatja a nyálkahártya kiszáradása is. Ez létrejöhet például autoimmun betegségek következtében, okozhatja gyógyszer mellékhatás is, de ennél gyakoribb, hogy túl kevés folyadékot fogyasztunk.
Tipp: Kiszáradásra utalhat a nap végén ránk törő extrém szomjúságérzés, gyakran csak így vesszük észre, hogy napközben egyszerűen elfelejtettünk inni. A száj- és ajakszárazság, kirepedezett szájszélek mellett a túl sötét, erő szagú vizelet is utalhat erre. Ha nincs meg a napi 2-2,5l folyadék, akkor érdemes először is ezt pótolni.
További véleményekA Doktornő megértő, kedves és segítőkész. Egyszerre gyógyítja a testet és a lelket, mindenkinek csak ajánlani tudom!
További véleményekKedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.