A táplálékérzékenység, vagy a felszívódási zavar főként hasi tünetekkel hívja fel magára a figyelmet: az érintetteknél hasfájás, puffadás, hasmenés jelentkezik. A panaszokat okozó élelmiszer mellőzésével rendszerint a tünetek is megszűnnek, ám ha nem szeretnénk végleg lemondani a kedvenc ételeinkről, bizonyos esetekben az enzimpótlás is segíthet.
A gyümölcsök édes ízét a gyümölcscukor, másnéven fruktóz adja. Az eper, málna, alma, datolya és füge fruktóz tartalma különösen magas. Egy fruktóz egy glukóz molekulával együtt a szacharóz nevű kettős cukrot alkotja, melynek lebontását a szervezetben a szacharáz nevű enzim végzi – magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gasztroenterológusa. Vannak, akiknél ez az enzim hiányzik, így náluk a szacharóz fruktózra és glukózra való lebontása nem mehet végbe. Emiatt fruktóz tartalmú ételek fogyasztását követően hasfájás, haspuffadás és hasmenés jelentkezhet. A fruktóz felszívódási zavar általános tünete lehet még az étkezések utáni korai teltségérzés, fokozott bélmozgás, ehhez társuló hangjelenségek, bélgázosság, fáradtság, fejfájás, feszültség, frontérzékenység, a koncentrálási képesség csökkenése és izomgörcsök is. A betegség gyerekeknél is jelentkezhet, náluk a hasfájás és a hasmenés a fő tünet. A magas fruktóztartalmú ételek kerülése mellett létezik olyan étrend kiegészítő készítmény, mely képes az élelmiszerből származó fruktóz felesleget a vékonybélben glükózzá alakítani, ezzel megelőzve a kellemetlen tünetek kialakulását.
A tejcukor lebontását a vékonybélben termelődő laktáz enzim végzi. Ennek hiányában a szervezet képtelen a tejcukrot megfelelően lebontani. Az érintetteknél hasfájás, intenzív bélhangok, puffadás, hasmenés jelentkezik a tej fogyasztását követő, általában egy-két óra elteltével. Kezelése laktózmentes diétával történik, laktózmentes tejet, savanyított tejkészítményeket továbbra is az étrendbe lehet illeszteni: sajt, túró, joghurt, kefír a tűrőképességnek megfelelő mértékben fogyasztható. A diéta mellett a laktáz enzim tabletta, vagy cseppek segítségével is pótolható, ami jó megoldás lehet például étteremben, vagy vendégségben, ha a beteg nem biztos az adott étel laktóz mentességében.
A hisztamin az élő szervezetben jelen lévő természetes anyag, emellett bizonyos élelmiszerek is tartalmaznak hisztamint eltérő mennyiségben, így az étkezések során is emelkedhet szervezetünkben a mértéke. Mindez problémát akkor jelent, ha a lebontása nem történik meg megfelelően. A hisztamin lebontását a diamino-oxidáz nevű enzim végzi. Akinél ez az enzim csökkent mértékben termelődik, hisztaminban gazdag étel fogyasztása után allergiaszerű tüneteket tapasztalhat: fejfájás, kiütések, viszketés, hányás, hasmenés, hasi fájdalom jelentkezhet. A vörösbor, sajtok hisztamin tartalma magas, de a csokoládé, spenót és a paradicsom fogyasztása is sokaknál okoz panaszokat. Diéta mellett, ez esetben is az enzim tabletta étkezés előtti bevétele jelenthet megoldást.
| Cikkek, amiket mindenképpen olvasson el! |
| Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra: |
|
Budai AllergiaKözpont |
Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>
Rendelés típusa:
További véleményekNagyon tetszett a Doktornő nyitottsága a problémáimra és hogy végighallgatta azokat, rögtön látta az összefüggéseket és megoldásokat adott. Emellett beutalt a szükséges vizsgálatokra, hogy kiderüljenek az betegség okai.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.