A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Júliusban is folytatódik a szúnyoggyérítés, az extrém hőség miatt azonban egyelőre földi kezelésekkel igyekeznek megfékezni a vérszívókat a szakemberek – olvasható a Katasztrófavédelem közleményében, amelyben arra is felhívják a lakosság figyelmét, hogy a központi és önkormányzati szúnyoggyérítés eredményességéhez nagyban hozzájárul, ha felszámoljuk a kertekben létrejött szúnyogtenyészőhelyeket.

Míg sokunknak csak átmeneti bosszúságot, kisebb duzzanatot, bőrpírt és kellemetlen viszketést okoz a szúnyog csípése, addig előfordulhat, hogy másoknak jóval hevesebben reagál a szervezete. A nőstény szúnyogok csípése okozta allergiás reakciót a vérszívó nyálában található polipeptidek váltják ki – magyarázza dr. Moric Krisztina. Csípéskor ugyanis a szúnyog nyálat fecskendez be a bőrbe, hogy felhígítsa vérünket, mivel a sűrű vért képtelen kiszívni. Az azonban egyelőre még nem világos, hogy egyes emberek esetében mitől kisebb vagy nagyobb a csípésre adott immunválasz. A Skeeter-szindróma a tapasztalatok szerint elsősorban a legyengült immunrendszerű embereket, valamint a csecsemőket, kisgyermekeket érinti, akiknek még nem alakult ki az immunitása. A szülők is gyakran tapasztalhatják, hogy míg korábban éveken át heves tüneteket váltott ki gyermeküknél a szúnyog csípése, ezek a reakciók egy idő után megszűnnek. Szintén nagyobb az esélye az erőteljesebb allergiás reakcióknak azoknál is, akik a szabadban dolgoznak vagy sportolnak, és gyakran vannak kitéve szúnyogcsípésnek. A szúnyogok különösen kedvelik a meleg és párás környezetet, testünk természetes illatai, a kilélegzett szén-dioxid pedig odacsalogatja őket. Mivel a polipeptidek szúnyogfajonként eltérőek lehetnek, ezért ha például nyaralás vagy utazás ideje alatt szembesülünk hasonlóan heves reakcióval, akkor nagy valószínűséggel egy olyan szúnyogfaj csípett meg bennünket, amellyel korábban még nem találkoztunk. A Skeeter- szindróma esetén a tünetek (erőteljes viszketéssel, bőrpírral, duzzanattal járó, 2-10 mm átmérőjű bőrelváltozások) akár 8-12 órán át tarthatnak, és tovább terjedhetnek az arcon és a végtagokon is. Mint Moric doktornő mondja, a szem környéki duzzanatok akár olyan mértéket is ölthetnek, hogy akadályozzák a látást, a duzzanat forró és kemény tapintású, és általános rossz közérzettel társul. A csípés nagy kiterjedésű gyulladáshoz vezethet, amely hasonló a cellulitiszhez; az erős viszketés miatt pedig bőrfertőzés alakulhat ki.
A sokszor rémisztőnek tűnő tünetek ellenére a Skeeter-szindróma nem életveszélyes állapot, és nem okoz hosszú távú problémákat. Enyhe esetekben az orális antihisztaminok és a helyi szteroid krémek együttesen hatékonyan enyhíthetik a viszketést, és csökkenthetik a duzzanatot. Az érintett végtag felpolcolása, valamint a hideg vizes borogatás és a hűvös fürdő is enyhítheti a tüneteket. Súlyos esetekben szisztémás szteroidok alkalmazása javasolt – mondja dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
* Első vizit esetén - amennyiben fizikális vizsgálat is szükséges - javasolt személyes, rendelői viziten megjelenni!
További véleményekKöszönöm szépen, minden az elvárásaimnak megfelelő volt. Mindenki nagyon kedves és profi. Ajánlani fogom mindenkinek.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.