Sok esetben hasonló tünetek, de eltérő a kiváltó ok és más típusú kezelésre is van szükség, attól függően, hogy allergiások vagy érzékenyek (intoleránsak) vagyunk-e egy adott élelmiszerre. Az ételallergia és az ételérzékenység közti különbségeket dr. Hidvégi Edit gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa foglalta össze.
Puffadás, hasfájás, hasmenés vagy épp székrekedés – gyakran ezek az első tünetek, amelyek jelzik, hogy valamelyik élelmiszer fogyasztása egyre több ember számára problémát okoz. A hasonló tünetek ellenére a kiváltó ok többféle is lehet, gyakran ételallergia vagy ételérzékenység áll a háttérben. Mint minden más allegiás betegség, a ételallergiák gyakorisága is növekszik, de egyre többen jelentkeznek hasi panaszokkal az orvosnál, aminek a hátterében az allergiás oknál is többször fordul elő intolerancia.
Ételallergia akkor fordul elő, ha az immunrendszer tévesen veszélyesnek ismer fel valamilyen ételösszetevőt, és beindítja a védekezési reakciót ellene. Az allergia fehérjékkel szemben jelentkezik, ezek az allergének. Ételallergia bárkinél jelentkezhet, de egyéb másra is allergiások, asztmások és ekcémások (atópiás dermatitisz) körében gyakoribb az előfordulása.
Az étkezések kapcsán jelentkező panaszok miatt sokan ételallergiásnak gondolják magukat, pedig ez csak a felnőttek 2%-ában fordul elő. Az intoleranciák ennél 10-15x lehetnek gyakoribbak.
Az ételintolerancia viszont nem fehérjékre jelentkezik, az immunrendszer nem érintett, hanem például a tejcukor érzékenység (laktózintolerancia) esetében a tejcukor okozza a tüneteket azért, mert a bélnyálkahártyában lecsökkent a laktózt lebontó laktáz enzim mennyisége.
Léteznek más típusú intoleranciák is, például hisztamin intolerancia esetén egy másik (DAO) enzim csökkent termelődése miatt jelentkeznek a tünetek. Vagy a fruktóz (gyümölcscukor) felszívódása szenved zavart.
„Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Sokan úgy vélik, hogy allergiások az adott ételre, pedig a kivizsgálás során kiderül, hogy ételintolerancia okozza a tüneteiket. Különbséget tenni azért is nagyon fontos, mert az ételintolerancia – bár nagyon kellemetlen tüneteket tud okozni – nem súlyos, az ételallergia ezzel szemben akár életveszélyes anafilaxiás sokkhoz is vezethet. Ilyen esetben ezért mindig el kell látni a beteget önbelövős adrenalin injekcióval és nagyon szigorúan kell tartani a diétát.”
Az ételallergiák többsége csecsemőkorban jelentkezik, amikor a kicsi szervezete találkozik az allergénnel. Legtöbb esetben a tej, szója és tojás, illetve az olajos magvak okoznak panaszokat. A gyermekek többsége 3-6 éves korára kinövi az allergiát, ilyenkor orvosi engedéllyel, előzetes vizsgálatokat követően, fokozatosan vissza lehet vezetni az étrendjébe a korábban problémás élelmiszert.
Ételallergia jelentkezhet felnőttkorban is, ilyenkor jellemző, hogy a halfélék, tenger gyümölcsei és az olajos magvak okoznak panaszt, ám ez a ritkább eset. Felnőtt korban gyakoribb az ételintolerancia megjelenése.
Ételallergia és ételintolerancia esetén is a legfontosabb a diéta. Ez azonban mindkét esetben mást jelent. Tejallergia esetén például minden tejterméket és tejszármazékot tartalmazó élelmiszer fogyasztását mellőzni kell annak érdekében, hogy a tünetek megszűnjenek.
Laktózintolerancia esetén viszont a savanyított, vagy laktózmentes tejtermékeket lehet fogyasztani. A hisztamin intolerancia kezelése is diétával történik, ám nagyon fontos, hogy mielőtt bármilyen élelmiszert kizárnánk az étrendből, azt csak a kivizsgálást követően tegyük. Az alapos kivizsgálás azért is fontos, mert akár olyan kiváltó ok is állhat a tünetek hátterében, amire nem is gondolunk:
„Bizonytalan szájüregi tünetek, ajakduzzanat, torokviszketés, kaparó érzés jelentkezhet például keresztallergia miatt is. A legismertebb talán a parlagfű allergiásoknál fellépő keresztallergiás tünetek a görögdinnye fogyasztása kapcsán, de nyírfaallergiásoknál is gyakran okoz panaszt az alma. Ezek a tünetek sokszor nehezen beazonosíthatók a beteg számára. Ilyenkor javasolt allergiavizsgálatot végeztetni és a szükségtelen diétás megszorítások helyett csak azt az élelmiszert kizárni az étkezésből, ami valóban a tüneteket okozza.”
gyermek és felnőttkorban asztma
COPD, köhögés
reflux
étel-allergia
laktóz intolerancia (tejcukor-érzékenység)
További vélemények"Hidvégi Edit doktornő nemcsak kiváló és nagyon széleskörű tudással rendelkező szakorvos, hanem rendkívül kedves, odafigyelő, segítőkész és lelkiismeretes. Minden kérdésemre választ kapok tőle, érthetően, világosan kommunikál és mindent megtesz a gyógyulásomért. Már többször jártam nála, és maximálisan meg vagyok elégedve vele."
Antihisztamin tabletta szedésével az allergia, szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus válaszolt a készítmények szedésével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.
A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
