Lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység – több néven is ismert az autoimmun betegség, amikor a glutén tartalmú ételek fogyasztása okoz tüneteket. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a gluténérzékeny szülők gyermekeinél milyen vizsgálatok elvégzésére van szükség.
A cöliákia autoimmun betegség, megjelenésének kockázata magasabb családi halmozódás esetén, ha az első fokú rokon érintett. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor nő az esély arra, hogy a gyermek is cöliákiás lesz. Ha tehát a szülők bármelyike diagnosztizált gluténérzékeny autoimmun beteg, a gyermeknél javasolt a szűrővizsgálat elvégeztetése.
A jelenlegi ajánlások szerint, a hozzátáplálás során 6 hónapos kor körül javasolt a gluténtartalmú ételek bevezetése a gyermek étrendjébe. Ha a gyermek örökölte a gluténérzékenységet, akkor az ellenanyag ebben az időszakban kezd el termelődni a szervezetében. Ahogyan egyre több glutén tartalmú ételt fogyaszt, idővel megjelenhetnek a cöliákia tünetei, azonban nem mindenkinél, hiszen a betegségnek több formája létezik, néma vagy lappangó cöliákia esetén pedig hiányoznak a tünetek.
„Bizony előfordulhat, hogy a jellegzetes hasi panaszok hiányában a cöliákia csak későn kerül felismerése. A károsodott bélflóra, a rossz tápanyagfelszívódás miatt ilyenkor elsősorban a növekedés-, vagy súlyfejlődés elmaradása vagy a kezelésre sem javuló vashiányos vérszegénység kapcsán kerülnek orvoshoz a kis betegek. A cöliákiát tehát szűrni kell, ha egyik vagy mindkét szülőnél vagy testvérnél már diagnosztizálták, mindenképp.”
Ha az anya, apa, vagy testvér cöliákiás, akkor a gyermeknél évente el kell végeztetni a cöliákia kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot. Erre először általában 1-2 éves kor között kerül sor, majd évente szükséges megismételni, hogy eltéréseket időben fel lehessen fedezni. Pozitív eredmény vagy a gyanúra okot adó tünetek esetén további vizsgálatok elvégzésére kerül sor, és ha szükséges a gyermeket gluténmentes étkezésre kell átállítani, még a komolyabb szövődmények megjelenése előtt. A gluténmentes étrend bevezetése minden esetben csak orvosi javaslat alapján történjen!
Ez a vizsgálat bármikor elvégezhető, a glutén tartalmú ételek fogyasztása előtt is. Teljesen fájdalmatlan, a száj nyálkahártyából történik a mintavétel. A szájüreg belső felületéről a kisméretű mintavételi kefe segítségével leváló nyálkahártya hámsejtek kerülnek levételre. Azért lehet még a glutén tartalmú ételek bevezetése előtt elvégeztetni, mert ez a vizsgálat nem az ellenanyag szintet méri, hanem a cöliákiára fogékonyságot jelentő genetikai kombinációt vizsgálja.
„ A humán leukocyta antigén (HLA) géncsalád két tagja, a DQ2 és a DQ8 genotípusok hiányában kizárható a cöliákia kialakulása.”
Ha tehát a cöliákia genetikai teszt eredménye negatív, akkor a cöliákia kialakulásának valószínűsége nem áll fenn. A szülő megnyugodhat, a panaszmentes gyermeknél nem kell évenként vérvizsgálatot végezni cöliákia szűrés céljából. A pozitív genetikai teszt önmagában nem diagnózis, vagyis nem jelenti azt, hogy a gyermek cöliákiás. Azt mutatja meg, hogy cöliákás családtag esetében a gyermek a betegségre jellemző gént hordozza. Nála figyelni kell a betegségi tünetek megjelenésére és az évenkénti vérvizsgálatot sem lehet kihagyni, rendszeres szűrésre szükség van, hogy ha a hajlamból kialakul a betegség, akkor korán diagnosztizálni lehessen.
„Pozitív genetikai teszt esetén a gyermek mindaddig fogyaszthat gluténtartalmú ételeket, amíg a szerológiai vizsgálat és a vékonybél biopszia alapján a kezelőorvos nem állapítja meg a cöliákia diagnózisát. Gluténmentes étkezésre azért nincs ennél korábban szükség, mert a HLA DQ2 és DQ8 géneket az átlagpopuláció körülbelül 40%-a hordozza, többségüknél pedig életük során soha nem alakul ki cöliákia.”
Amennyiben tehát a családban egyik vagy mindkét szülő, vagy a gyermek testvére cöliákiás, a gyermeknél is lényeges elvégeztetni a szűrővizsgálatot. A genetikai szűréssel a cöliákia későbbi megjelenését lehet kizárni, vagy a kialakulására való hajlamot igazolni. A szerológia és a vékonybél biopszia pedig a diagnózis megállapítására szolgál.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39
|
táplálékallergia és intolerancia
cöliákia és egyéb gluténérzékenység
gyomor-bélrendszeri, emésztési és táplálkozási panaszok csecsemő, gyermek és felnőttkorban
További véleményekA doktornő rendkívül kedves és megnyugtató stílusa nagyon szimpatikus a számomra. Minden kérdésemre válaszolt. A többi munkatárs segítőkész, udvarias viselkedésével is nagyon elégedett vagyok.
Allergia gyógyszerek szedésére szükség lehet szezonálisan, de akár egész évben is, az allergia típusától függően. Számos hatékony kezelés létezik, amelyek enyhíthetik, vagy akár évekre is megszüntethetik az allergia tüneteit. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégészt, a Budai Allergiaközpont főorvosát az allergia gyógyszerek típusairól kérdeztük.
Gluténmentes diéta vagy búzaallergia diéta? Ha a gabonafélék fogyasztása miatt panaszai jelentkeznek, akkor mielőtt bármilyen diétába kezdene, forduljon gasztroenterológushoz. A szükséges vizsgálatok elvégzését követően derülhet fény arra, hogy a diagnózist követően pontosan milyen és mennyire szigorú diétát kell tartania. A mentes diéták útvesztőjében Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa segít eligazodni.
