Lisztérzékenység, cöliákia vagy gluténérzékenység – több néven is ismert az autoimmun betegség, amikor a glutén tartalmú ételek fogyasztása okoz tüneteket. Dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy a gluténérzékeny szülők gyermekeinél milyen vizsgálatok elvégzésére van szükség.
A cöliákia autoimmun betegség, megjelenésének kockázata magasabb családi halmozódás esetén, ha az első fokú rokon érintett. Amennyiben az egyik szülő lisztérzékeny, akkor nő az esély arra, hogy a gyermek is cöliákiás lesz. Ha tehát a szülők bármelyike diagnosztizált gluténérzékeny autoimmun beteg, a gyermeknél javasolt a szűrővizsgálat elvégeztetése.
A jelenlegi ajánlások szerint, a hozzátáplálás során 6 hónapos kor körül javasolt a gluténtartalmú ételek bevezetése a gyermek étrendjébe. Ha a gyermek örökölte a gluténérzékenységet, akkor az ellenanyag ebben az időszakban kezd el termelődni a szervezetében. Ahogyan egyre több glutén tartalmú ételt fogyaszt, idővel megjelenhetnek a cöliákia tünetei, azonban nem mindenkinél, hiszen a betegségnek több formája létezik, néma vagy lappangó cöliákia esetén pedig hiányoznak a tünetek.
„Bizony előfordulhat, hogy a jellegzetes hasi panaszok hiányában a cöliákia csak későn kerül felismerése. A károsodott bélflóra, a rossz tápanyagfelszívódás miatt ilyenkor elsősorban a növekedés-, vagy súlyfejlődés elmaradása vagy a kezelésre sem javuló vashiányos vérszegénység kapcsán kerülnek orvoshoz a kis betegek. A cöliákiát tehát szűrni kell, ha egyik vagy mindkét szülőnél vagy testvérnél már diagnosztizálták, mindenképp.”
Ha az anya, apa, vagy testvér cöliákiás, akkor a gyermeknél évente el kell végeztetni a cöliákia kimutatására szolgáló szerológiai vizsgálatot. Erre először általában 1-2 éves kor között kerül sor, majd évente szükséges megismételni, hogy eltéréseket időben fel lehessen fedezni. Pozitív eredmény vagy a gyanúra okot adó tünetek esetén további vizsgálatok elvégzésére kerül sor, és ha szükséges a gyermeket gluténmentes étkezésre kell átállítani, még a komolyabb szövődmények megjelenése előtt. A gluténmentes étrend bevezetése minden esetben csak orvosi javaslat alapján történjen!
Ez a vizsgálat bármikor elvégezhető, a glutén tartalmú ételek fogyasztása előtt is. Teljesen fájdalmatlan, a száj nyálkahártyából történik a mintavétel. A szájüreg belső felületéről a kisméretű mintavételi kefe segítségével leváló nyálkahártya hámsejtek kerülnek levételre. Azért lehet még a glutén tartalmú ételek bevezetése előtt elvégeztetni, mert ez a vizsgálat nem az ellenanyag szintet méri, hanem a cöliákiára fogékonyságot jelentő genetikai kombinációt vizsgálja.
„ A humán leukocyta antigén (HLA) géncsalád két tagja, a DQ2 és a DQ8 genotípusok hiányában kizárható a cöliákia kialakulása.”
Ha tehát a cöliákia genetikai teszt eredménye negatív, akkor a cöliákia kialakulásának valószínűsége nem áll fenn. A szülő megnyugodhat, a panaszmentes gyermeknél nem kell évenként vérvizsgálatot végezni cöliákia szűrés céljából. A pozitív genetikai teszt önmagában nem diagnózis, vagyis nem jelenti azt, hogy a gyermek cöliákiás. Azt mutatja meg, hogy cöliákás családtag esetében a gyermek a betegségre jellemző gént hordozza. Nála figyelni kell a betegségi tünetek megjelenésére és az évenkénti vérvizsgálatot sem lehet kihagyni, rendszeres szűrésre szükség van, hogy ha a hajlamból kialakul a betegség, akkor korán diagnosztizálni lehessen.
„Pozitív genetikai teszt esetén a gyermek mindaddig fogyaszthat gluténtartalmú ételeket, amíg a szerológiai vizsgálat és a vékonybél biopszia alapján a kezelőorvos nem állapítja meg a cöliákia diagnózisát. Gluténmentes étkezésre azért nincs ennél korábban szükség, mert a HLA DQ2 és DQ8 géneket az átlagpopuláció körülbelül 40%-a hordozza, többségüknél pedig életük során soha nem alakul ki cöliákia.”
Amennyiben tehát a családban egyik vagy mindkét szülő, vagy a gyermek testvére cöliákiás, a gyermeknél is lényeges elvégeztetni a szűrővizsgálatot. A genetikai szűréssel a cöliákia későbbi megjelenését lehet kizárni, vagy a kialakulására való hajlamot igazolni. A szerológia és a vékonybél biopszia pedig a diagnózis megállapítására szolgál.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39
|
táplálékallergia és intolerancia
cöliákia és egyéb gluténérzékenység
gyomor-bélrendszeri, emésztési és táplálkozási panaszok csecsemő, gyermek és felnőttkorban
felnőtt- és gyermekellátás
Vélemények dr. Polgár Marianne PhD-ről>>>
Rendelés típusa:
További véleményekA doktornő rendkívül kedves és megnyugtató stílusa nagyon szimpatikus a számomra. Minden kérdésemre válaszolt. A többi munkatárs segítőkész, udvarias viselkedésével is nagyon elégedett vagyok.
Ha csecsemőkorban gyakoriak az étkezések utáni bukások, felmerülhet a reflux gyanúja. Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergia specialista, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen tünetek jelzik, ha refluxos a baba és mikor forduljunk orvoshoz.
Július végétől - augusztus elejétől kezdődően már számítani lehet arra, hogy a parlagfű pollenek megjelennek a levegőben. Ezzel egy időben pedig fokozatosan erősödnek a parlagfű allergia tünetei. Dr. Balogh Katalin allergológus, fül-orr-gégész, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy honnan ismerhetjük fel és mivel kezelhetjük a panaszokat.
