Sokan vannak, akiknél felnőttkorban jelentkezik először allergia. Gyakran valamilyen munkahelyi vagy magánéleti stressz, trauma átélését követően alakulnak ki szénanáthás tünetek.
- Az allergia egy ún. multifaktoriális, azaz több tényező hatására kialakuló betegség. Számos kutatás igazolja, hogy az allergia lefolyásában a genetikai hajlam mellett más kiváltó okok is szerepet játszhatnak, mint például a környezeti hatások, az életmód, szociális-gazdasági, valamint pszichés faktorok. Ezek az ágensek egymással is összefüggésben állhatnak. Mindezt alátámasztja az a tanulmány is, melyben 900 allergiás résztvevő csaknem 20 százaléka számolt be pszichés okról (stressz, alvászavar, feszültség, depresszió) mint kiváltó komponensről, valamint számos allergiás betegség megjelenését megelőzte valamelyen jelentős életesemény (munkahely változás, válás, családi problémák).
- Igen, ezek alapján következtethetünk arra, hogy az allergiás tünet többé-kevésbé pszichoszomatikus betegség lehet. Ez azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában a betegség testi alapjain túl pszichológiai tényezők is közrejátszanak. Már az 1970-es években az allergiás személyiségtípusra több, gyakran fellelhető jellemzőt is találtak. Ilyen például a túlérzékenység, negatív érzelmek (düh, agresszió) kifejezésének képtelensége.
-
Az allergia tulajdonképpen túlérzékenység, túlvédekezés bizonyos ártatlan anyagok ellen, melynek valóban egyfajta szimbolikus jelentése is van. A beteg úgy védekezik bizonyos problémák ellen, hogy elfojt konfliktusokat a tudattalanban, mivel nem szeretne vagy nem tud szembenézni velük. Azonban az elfojtott dühnek, haragnak, felélemnek valamilyen tárgyra kell találnia, ezért kivetűl egy ártalmatlan allergénre.
- Az allergiát, mint pszichoszomatikus betegséget, átfogó módon kezelik. Az allergológus és az immunológus a fizikai tényezők-allergének elleni küzdelemben segít, míg a pszichológus az immunválaszt kiválató lelki problémákkal folglalkozik. Pszichológia kezelése egyfajta tanulási folyamat, mely során a páciens a pszichológus segítségével a háttérben álló negatív érzelmeket feltérképezi, és megtanulja más módon kezelni. Ugyancsak hatásos lehet a betegségen szimbolikusan is dolgozni – elsősorban KIP (katatím imaginatív pszichoterápia) és Hipnózis módszerekkel. Ezek során módosult tudatállapotban a terapeuta társként kíséri végig a klienst a belső világában, ahol a tudatalatti szimbólumok és képek megjelenésével dolgozhatnak.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.