Sokan vannak, akiknél felnőttkorban jelentkezik először allergia. Gyakran valamilyen munkahelyi vagy magánéleti stressz, trauma átélését követően alakulnak ki szénanáthás tünetek.
- Az allergia egy ún. multifaktoriális, azaz több tényező hatására kialakuló betegség. Számos kutatás igazolja, hogy az allergia lefolyásában a genetikai hajlam mellett más kiváltó okok is szerepet játszhatnak, mint például a környezeti hatások, az életmód, szociális-gazdasági, valamint pszichés faktorok. Ezek az ágensek egymással is összefüggésben állhatnak. Mindezt alátámasztja az a tanulmány is, melyben 900 allergiás résztvevő csaknem 20 százaléka számolt be pszichés okról (stressz, alvászavar, feszültség, depresszió) mint kiváltó komponensről, valamint számos allergiás betegség megjelenését megelőzte valamelyen jelentős életesemény (munkahely változás, válás, családi problémák).
- Igen, ezek alapján következtethetünk arra, hogy az allergiás tünet többé-kevésbé pszichoszomatikus betegség lehet. Ez azt jelenti, hogy a tünetek kialakulásában a betegség testi alapjain túl pszichológiai tényezők is közrejátszanak. Már az 1970-es években az allergiás személyiségtípusra több, gyakran fellelhető jellemzőt is találtak. Ilyen például a túlérzékenység, negatív érzelmek (düh, agresszió) kifejezésének képtelensége.
- Az allergia tulajdonképpen túlérzékenység, túlvédekezés bizonyos ártatlan anyagok ellen, melynek valóban egyfajta szimbolikus jelentése is van. A beteg úgy védekezik bizonyos problémák ellen, hogy elfojt konfliktusokat a tudattalanban, mivel nem szeretne vagy nem tud szembenézni velük. Azonban az elfojtott dühnek, haragnak, felélemnek valamilyen tárgyra kell találnia, ezért kivetűl egy ártalmatlan allergénre.
- Az allergiát, mint pszichoszomatikus betegséget, átfogó módon kezelik. Az allergológus és az immunológus a fizikai tényezők-allergének elleni küzdelemben segít, míg a pszichológus az immunválaszt kiválató lelki problémákkal folglalkozik. Pszichológia kezelése egyfajta tanulási folyamat, mely során a páciens a pszichológus segítségével a háttérben álló negatív érzelmeket feltérképezi, és megtanulja más módon kezelni. Ugyancsak hatásos lehet a betegségen szimbolikusan is dolgozni – elsősorban KIP (katatím imaginatív pszichoterápia) és Hipnózis módszerekkel. Ezek során módosult tudatállapotban a terapeuta társként kíséri végig a klienst a belső világában, ahol a tudatalatti szimbólumok és képek megjelenésével dolgozhatnak.
A szúnyogcsípések többnyire nem igényelnek különösebb kezelést. Előfordulhat azonban, hogy akár tenyérnyi nagyságú duzzanattal, fájdalommal járó elváltozásokat is okozhatnak a kellemetlen kis vérszívók. A Skeeter-szindróma a heves tünetek ellenére nem életveszélyes állapot – nyugtat meg mindenkit dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont allergológusa, klinikai immunológusa.
A méh- illetve darázsfélék csípése egyaránt fájdalmas, azonban a csípés helyén kialakuló bőrtünetek legtöbbször teljesen ártalmatlanok – mondja. dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont allergológus és klinikai immunológus orvosa, akit arról kérdeztünk, milyen tünetek utalhatnak a csípések kiváltotta allergiás reakcióra.