Allergia kialakulása: ennyi mindentől függ, hogy allergiás lesz-e a baba

Az allergia kialakulásának okai - a genetika szerepe

Az öröklődés fontos szerepet játszik abban, hogy a kicsinél jelentkeznek-e allergiás tünetek. Az allergia kialakulásának kockázata kicsi, 5-15%, ha nincs allergiás a családban. Ha az egyik szülő vagy testvér allergiás, nagyobb az esély, hogy túlérzékenység lép fel – 20-40%. Az allergia kialakulása akkor a legvalószínűbb, ha mindkét szülő allergiás, így a kockázat akár 60-80% is lehet.

Fontos megjegyezni, hogy a gyermek csak az allergiás hajlamot örökölheti, nem pedig azt az adott allergiát, amitől mi is szenvedünk. Ez azt jelenti, ha mi parlagfűre vagyunk allergiások, a gyermeknél a hajlamot örökölve egyéb allergiás tünetek: például ekcémás bőrtünetek, poratka allergia vagy ételallergia is kialakulhat. Az allergiás tünetek megjelenésének jellemző sorrendjét az allergiás menetelés folyamata írja le: elsőként a bőrtünetek (atópiás dermatitis, vagyis ekcéma) és táplálékallergia jelenik meg, majd legtöbbször 5 éves kor felett asztma és allergiás nátha.

A tágabb környezet hatásai is befolyásolják, allergiás lesz-e a pici

Az allergia kialakulásának okai közt természetesen meg kell említeni azokat a környezeti hatásokat, amelyek ezt befolyásolhatják. Ide soroljuk a légszennyezést, az időjárási hatásokat és a növényzetet. A légszennyezés krónikus gyulladást válthat ki a légutakban, emellett például a parlagfű pollen esetében súlyosbíthatja a tüneteket, erősebben allergizál a növény virágpora magas légszennyezettség mellett. A növényzet szerepe a tavasztól őszig tartó pollenkibocsátás miatt lényeges.

Az allergia kialakulása a családi környezet hatásaitól is függ

• Az öröklődés és a makrokörnyezet adott, a szűkebb környezetünket viszont mi magunk alakíthatjuk úgy, hogy az ne kedvezzen az allergia kialakulásának. A mikrokörnyzetbeli hatások közt elsőként fontos megemlíteni a dohányzás szerepét, már a terhesség időszakában is. A dohányzó anya újszülöttjének köldökzsinór vérében ugyanis magasabb az össz IgE (allergia esetén a vérben jelenlévő ellenanyag) értéke, mint a nemdohányzó anya esetén. Az is kimutatott tény, hogy jóval gyakoribb a felsőlégúti fertőzések száma azon gyermekek között, akik dohányzó szülő(k) mellett nőnek fel. A dohányfüst belélegzése olyan nyálkahártya károsodást idéz elő, ami nyitott kaput alakít ki az allergének behatolásához és a szenzitizáció létrejöttéhez.
• A háziállatok kapcsán két dolgot fontos figyelembe venni. A farmer életmódot folytató családoknál, vagy városi környezetben, ahol a gyermek születésétől kezdődően a háziállatokkal együtt nő fel, ott kisebb a háziállat allergia kialakulásának esélye. Ezzel szemben, ha a családhoz később kerül a háziállat, ott nagyobb a kockázata, hogy az allergiára hajlamos gyermeknél asztmás, szénanáthás tünetek jelentkeznek.
• A testvérek és gyermekközösségek szintén befolyásolják, hogy egy gyermeknél kialakul-e allergiás tünet. A gyakoribb kismértékű fertőzés támogatja az immunrendszer megfelelő érését, azáltal, hogy a gyermek szervezete már kis korától több kórokozóval találkozik. Így ugyanis kisebb az esély arra, hogy később ártalmatlan anyagokat is veszélyesnek ismerjen fel, vagyis túlérzékenység, allergia alakuljon ki nála.
• Figyelni kell azonban arra is, ha a gyermekközösségben és testvérektől elkapott gyakori – és többnyire vírusos eredetű – légúti fertőzésekre a gyermek feleslegesen szed antibiotikumot, az hosszú időre jelentősen megváltoztatja a bélflóra összetételét. A bélflóra szerepe kulcsfontosságú a megfelelő immunitás kialakulásában. A normális összetételű bélflóra nemcsak a gyomor-és bélrendszeri, de a légúti fertőzések számának csökkenésében is szerepet játszik.
• Az allergia kialakulása ellen és az egészséges bélflóra kialakulásáért is előnyös az anyatejes táplálás. Leginkább a táplálékallergiák (elsősorban a tehéntejfehérje érzékenység) kivédésében előnyös az anyatej.
• Az allergia megelőzésének a következő lépcsőfoka, amikor a csecsemő szilárd ételeket is fogyasztani kezd. A jelenleg érvényben lévő hozzátáplálásra vonatkozó ajánlás mellett meggyőző kutatási eredmények szólnak. Eszerint az allergizáló ételek (pl. földimogyoró) korai (4-6 hónapos kortól) bevezetése megelőzi az allergia kialakulását és nem szaporítja a földimogyoró allergiások számát.

Összefoglalva tehát allergia szempontjából veszélyeztetettek azok a csecsemők, akiknek a családjában ismert atópiás beteg van, aki szennyezett levegőjű környezetben él, otthonában dohányoznak, macska nem születése előtt, hanem csak később került a házhoz, nincs testvére, nem jár gyermekközösségbe, sok antibiotikumot szedett és csecsemőkorában nem kapott anyatejet. Táplálékallergia szempontjából – a jelenlegi ajánlások szerint – javasolt még az atópiás hajlamú csecsemőknek is minél hamarabb (4-6 hónapos kor között) bevezetni az allergizáló ételeket.