A félévenként javasolt orvosi kontroll alkalmával szükség szerint emelhető, de akár csökkenthető is a gyógyszerek mennyisége.
Senki nem szeret hosszútávon gyógyszereket szedni, legyen szó akármilyen krónikus betegségről, az érintettek első kérdése általában az, hogy meddig lesz szükségük a felírt készítményekre - mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. A jó hír az, hogy asztma esetén, a hivatalos ajánlás szerint a betegség kezelése ún. lépcsőzetes rendszerben valósul meg, vagyis a beteg állapotától függően szükség szerint felfelé is haladhatunk, ami a gyógyszeradag emelését jelenti, ám lefelé is mehetünk, vagyis a betegség diagnózisa után megállapított készítményeket a későbbiekben csökkenteni is tudjuk.
Cél: az asztma kontrollAz asztma kezelésében ún. fenntartó és rohamoldó szereket is alkalmaznak. A fenntartó kezelést a betegnek naponta kell használnia, a jó állapot fenntartásához, ill. állapotromlás megelőzéséhez. Rohamoldó szerekre akkor van szükség, ha a tünetek valami miatt – ez lehet egy légúti fertőzés, fizikai, vagy lelki megterhelés, időjárás, allergén hatására - hirtelen rosszabbodnak. Ezek alkalmazását a beteggel személyesen egyeztetik, az asztma akció tervben pontosan rögzítik. Dr. Potecz Györgyi elmondta, hogy a jól beállított kezelés jó életminőséget garantál, illetve a személyre szabott terápia képes csökkenteni az asztmás roham kialakulásának és a betegség szövődményeinek, a gyógyszer mellékhatásoknak az esélyét is. A szükséges gyógyszereket tehát úgy kell összeállítani, hogy segítségükkel ezeket az eredményeket el tudjuk érni a betegnél.
A szakmai protokoll az asztmát a tünetek súlyossága alapján négy kategóriába sorolja. A tüdőfunkció, az éjszakai ébredések, az asztmás rohamok előfordulása és más egyéb szempontok alapján időszakos és állandó, ezen belül enyhe, közepes és súlyos asztma szerint csoportosítja a betegeket. A kivizsgálás során a kezelőorvos meg tudja állapítani, hogy az adott beteg az asztma melyik típusába tartozik, s ennek megfelelően állítja össze a kezelést. A kontroll vizsgálat alkalmával ellenőrzi, hogy a friss vizsgálati eredmények és a beteg beszámolója alapján a páciens a protokollban meghatározott jól, nem jól, vagy részlegesen kontrollált csoportba sorolható-e és ennek megfelelően módosíthatja a korábbi kezelést.
Ha a betegnél a beállított kezelés ellenére sem érünk el tünetmentességet, akkor első körben meg kell vizsgálni, hogy megfelelően használja-e a gyógyszereket, sok esetben például a belélegző készülék nem megfelelő alkalmazása miatt nem tudnak jól lejutni és a hörgőnyálkahártyán felszívódni a hatóanyagok. Ki kell zárni nincs-e egyéb társbetegsége, ami rontja a tüneteket, illetve meg kell nézni, hogy a környezetében nincs-e olyan tényező, ami a javulást gátolja, például lakáson belüli dohányzás, allergén. Ha ezeket ellenőriztük, és a vizsgálati eredmények, a beteg panaszai is indokolják, akkor a gyógyszerek adagolását emelni vagy változtatni, kiegészíteni szükséges. Csökkenteni egyéni megítélés alapján, de általában 3 havi tünetmentesség után lehet, de ezt is kizárólag orvosi felügyelet mellett, minden egyéb körülményt is figyelembe véve. A gyógyszerek emelése, vagy csökkentése után újra egyeztetni kell az asztma akció tervet.
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekVilágosan elmondta az immunterápia menetét, a lehetséges előnyöket-hátrányokat. Minden felmerülő kérdésemre választ kaptam. Kedves, udvarias, hatékony, nem húzta az időt, de semmi fontos dolog nem maradt ki.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.