Funkcionális emésztőszervi betegségről beszélünk, ha a hosszabb ideje fennálló bélpanaszok mint puffadás, hasi fájdalom, székelési problémák, gyomorégés, nyelészavar hátterében szervi elváltozás nem mutatható ki. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa elmondta, hogy a panaszok jellegétől függően többféle diagnózissal címkézik fel ezeket a kórképeket, a leggyakoribb az irritábilis bél szindróma vagy reflux-betegség.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
-A funkcionális emésztőszervi betegségeknek óriási jelentősége van, hiszen minden harmadik-negyedik embert érintő, az életminőséget meghatározó kórképekről van szó – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy általánosan alkalmazható kezelési mód ugyanakkor nincs, hiszen ezen kórképek élettani alapja a bél-agy tengely komplex működési zavara (Rome Alapítvány, 2016).
-A bél és az agy között folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik az idegek és a véráram útján. A kommunikációs csatornák az agy limbikus rendszerében találkoznak. Ez a terület képezi a határt (limbus=határ) a tudatos és tudattalan idegrendszeri funkciók között, illetve itt van a hormon- és vegetatív idegrendszer agyi központja is – magyarázza Pászthory doktornő. A limbikus rendszert nevezhetjük
érzelmi agynak is, mert meghatározza az érzelmek, indulatok, az ösztönélet és az emlékezet működését.
A bél-agy tengely működési zavara mindkét végponton bekövetkezhet, tehát a funkcionális emésztőszervi betegségek kialakulásában pszichológiai tényezők (gyerekkori élmények, szociális helyzet, lelkiállapot, stresszhelyzetek), az emésztőtraktust érő káros hatások (diéta-hibák, antibiotikus kezelés, fertőzések), a bélflóra rendellenességei, alkati adottságok egyaránt szerepet játszhatnak. Ezek együttese képezi a panaszok bio-pszicho-szociális hátterét.
-A vizsgálatok, a gyógyszeres kezelés és a diéta irányítása a kezelőorvos feladata, emellett a gyógyulás egyik alappillére a páciensek aktív közreműködése. A gyakorlatban ez a lelki problémák kezelését, stresszoldó technikák alkalmazását, étrendi, életviteli változtatások bevezetését jelenti – hangsúlyozza a szakember, aki a kezelés legfontosabb elemiről is szót ejt:
-Tapasztalatom szerint a betegek túlnyomó többsége lelki problémáktól, élethelyzeti konfliktusoktól vagy gyerekkori traumáktól is szenved – mondja Pászthory doktornő. Számtalan felmérés igazolja, hogy a depresszió és szorongás gyakran járnak együtt emésztőszervi tünetekkel, ezért a funkcionális emésztőszervi panaszos betegek lelkiállapotának felmérése nagyon fontos! (Staudacher, Black, 2023). Az első orvos-beteg találkozás meghatározó lehet: ha a betegek felismerik az összefüggést testi és hangulati problémáik között, új lehetőségek nyílnak az együttműködés és gyógyítás területén. A kapcsolati, munkahelyi problémák megoldása, az életmódváltoztatás (rendszeres sport, testsúlycsökkentés) természetesen személyre szabott és nem egyszerű kihívás, amihez szükség lehet pszichológus, pszichiáter bevonására is.

A növényi rostokban gazdag (a napi ételmennyiség legalább fele lehetőleg friss zöldség legyen), finomított szénhidrátokban, telített zsírokban és tartósítószerekben szegény, fermentált ételeket is tartalmazó étrend erősíti a bélflórát, csökkenti a bél gyulladásos hajlamát, erősíti az immunrendszert, emellett hangulatjavító hatással is bír. (Lassale C, Batty GD, Baghdadli A et al. (2018). -A bélbarát étrend bevezetése mellett a bélflóra regenerációját, megerősítését célzó táplálékkiegészítők szedése kúraszerűen megkísérelhető – hangsúlyozza a szakember.
-A bélflóra kezdeményei már a magzati életben megjelennek, majd a születés módja (hüvelyi vagy császármetszés), és az első három életév (szoptatás, hozzátáplálás) meghatározó jelentőségű az összetétel és diverzitás alakulása szempontjából. Mivel a bél ideg- és immunrendszerének fejlődése a bélflórával párhuzamosan történik, a boldog terhesség, természetes szülés, anyatejes táplálás, a kisgyerek egészséges étrendjének kialakítása a legjobb alap a tartós egészség eléréséhez! – válaszol dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus arra kérdésünkre, hogy mivel támogathatjuk leginkább gyermekeink egészségét.
Rendelés típusa:
További véleményekKedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.
Az allergiás bőrbetegség egy általános megnevezés, amelynek többféle megnyilvánulási formája ismert az atópiás dermatitisztől az ekcémáig. Közös bennük, hogy bőrtüneteket, heveny vagy visszatérő bőrgyulladást, kiütést, viszketést okoznak. De vajon mi okozza a tüneteket, és elég-e csupán a tüneteket kezelni, vagy a kiváltó ok, az allergia kezelése is elérhető? Dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa és klinikai immunológusa, gyermektüdőgyógyász a differenciál diagnózis jelentőségére és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.