Funkcionális emésztőszervi betegségről beszélünk, ha a hosszabb ideje fennálló bélpanaszok mint puffadás, hasi fájdalom, székelési problémák, gyomorégés, nyelészavar hátterében szervi elváltozás nem mutatható ki. Dr. Pászthory Erzsébet, az Allergiaközpont gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvosa elmondta, hogy a panaszok jellegétől függően többféle diagnózissal címkézik fel ezeket a kórképeket, a leggyakoribb az irritábilis bél szindróma vagy reflux-betegség.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
-A funkcionális emésztőszervi betegségeknek óriási jelentősége van, hiszen minden harmadik-negyedik embert érintő, az életminőséget meghatározó kórképekről van szó – ismerteti dr. Pászthory Erzsébet, aki hozzáteszi, hogy általánosan alkalmazható kezelési mód ugyanakkor nincs, hiszen ezen kórképek élettani alapja a bél-agy tengely komplex működési zavara (Rome Alapítvány, 2016).
-A bél és az agy között folyamatos, kétirányú kommunikáció zajlik az idegek és a véráram útján. A kommunikációs csatornák az agy limbikus rendszerében találkoznak. Ez a terület képezi a határt (limbus=határ) a tudatos és tudattalan idegrendszeri funkciók között, illetve itt van a hormon- és vegetatív idegrendszer agyi központja is – magyarázza Pászthory doktornő. A limbikus rendszert nevezhetjük
érzelmi agynak is, mert meghatározza az érzelmek, indulatok, az ösztönélet és az emlékezet működését.
A bél-agy tengely működési zavara mindkét végponton bekövetkezhet, tehát a funkcionális emésztőszervi betegségek kialakulásában pszichológiai tényezők (gyerekkori élmények, szociális helyzet, lelkiállapot, stresszhelyzetek), az emésztőtraktust érő káros hatások (diéta-hibák, antibiotikus kezelés, fertőzések), a bélflóra rendellenességei, alkati adottságok egyaránt szerepet játszhatnak. Ezek együttese képezi a panaszok bio-pszicho-szociális hátterét.
-A vizsgálatok, a gyógyszeres kezelés és a diéta irányítása a kezelőorvos feladata, emellett a gyógyulás egyik alappillére a páciensek aktív közreműködése. A gyakorlatban ez a lelki problémák kezelését, stresszoldó technikák alkalmazását, étrendi, életviteli változtatások bevezetését jelenti – hangsúlyozza a szakember, aki a kezelés legfontosabb elemiről is szót ejt:
-Tapasztalatom szerint a betegek túlnyomó többsége lelki problémáktól, élethelyzeti konfliktusoktól vagy gyerekkori traumáktól is szenved – mondja Pászthory doktornő. Számtalan felmérés igazolja, hogy a depresszió és szorongás gyakran járnak együtt emésztőszervi tünetekkel, ezért a funkcionális emésztőszervi panaszos betegek lelkiállapotának felmérése nagyon fontos! (Staudacher, Black, 2023). Az első orvos-beteg találkozás meghatározó lehet: ha a betegek felismerik az összefüggést testi és hangulati problémáik között, új lehetőségek nyílnak az együttműködés és gyógyítás területén. A kapcsolati, munkahelyi problémák megoldása, az életmódváltoztatás (rendszeres sport, testsúlycsökkentés) természetesen személyre szabott és nem egyszerű kihívás, amihez szükség lehet pszichológus, pszichiáter bevonására is.

A növényi rostokban gazdag (a napi ételmennyiség legalább fele lehetőleg friss zöldség legyen), finomított szénhidrátokban, telített zsírokban és tartósítószerekben szegény, fermentált ételeket is tartalmazó étrend erősíti a bélflórát, csökkenti a bél gyulladásos hajlamát, erősíti az immunrendszert, emellett hangulatjavító hatással is bír. (Lassale C, Batty GD, Baghdadli A et al. (2018). -A bélbarát étrend bevezetése mellett a bélflóra regenerációját, megerősítését célzó táplálékkiegészítők szedése kúraszerűen megkísérelhető – hangsúlyozza a szakember.
-A bélflóra kezdeményei már a magzati életben megjelennek, majd a születés módja (hüvelyi vagy császármetszés), és az első három életév (szoptatás, hozzátáplálás) meghatározó jelentőségű az összetétel és diverzitás alakulása szempontjából. Mivel a bél ideg- és immunrendszerének fejlődése a bélflórával párhuzamosan történik, a boldog terhesség, természetes szülés, anyatejes táplálás, a kisgyerek egészséges étrendjének kialakítása a legjobb alap a tartós egészség eléréséhez! – válaszol dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus arra kérdésünkre, hogy mivel támogathatjuk leginkább gyermekeink egészségét.
Rendelés típusa:
További véleményekA Doktornő megértő, kedves és segítőkész. Egyszerre gyógyítja a testet és a lelket, mindenkinek csak ajánlani tudom!
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes életet gluténérzékenységgel, hisztaminérzékenységgel vagy más ételallergiákkal! Tippek, receptek, szakmai információk és támogató közösség segítik, hogy mentesen is ízletesen és aktívan élj. Gluténmentes | Hisztaminmentes | Allergiabarát receptek | Hiteles szakmai információk | Valódi tapasztalatok | Közösségi támogatás