Az emésztőrendszer és a lélek panaszai egymás tükörképeként jelennek meg

Az emésztőrendszer és a lélek panaszai egymás tükörképeként jelennek meg

Dr. Pászthory Erzsébet Módosítva: 2023.11.17 09:23

Világszerte mintegy minden harmadik ember küzd valamilyen lelki betegséggel, de ugyanilyen gyakorisággal fordulnak elő a funkcionális emésztőszervi betegségek is. A bél állapota hatással van a lelki folyamatokra, és a lelkiállapot is befolyásolja a bél „közérzetét”. Mivel az életminőséget súlyosan befolyásoló kórképekről van szó, ezért hatékony kezelésük igen nagy jelentőségű – mondta el dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa.

Melyek a funkcionális emésztőszervi betegségek?

Funkcionális emésztőszervi betegségekről akkor beszélünk, ha a tartósan fennálló emésztőszervi panaszok hátterében szervi elváltozás nem mutatható ki. Két nagy csoportjuk van: az irritábilis bél szindrómát puffadás, hasi fájdalmak, székelési problémák, míg a diszpepsziát gyomor-égés, változatos mellkasi és légúti panaszok jellemzik. Ez utóbbi gyakran kapja a reflux-betegség elnevezést, akkor is, ha a gyomor-tükrözés nem mutat látható elváltozást - mondta el dr. Pászthory Erzsébet.

Gyakori lelki betegségek

Ide tartozik a depresszió, amelynek enyhe formájában a beteg „csak” rossz hangulattól szenved, súlyosabb esetben a csökkent önértékelés, indítékszegénység, örömtelenség érzése a mindennapi életvitelt és személyes kapcsolatokat is károsíthatja. A szorongásos szindrómák csoportjába tartozik a generalizált, tárgy nélküli forma, a különböző fóbiák, kényszerbetegségek és a rohamokban jelentkező pánikbetegség. Talán nem meglepő, hogy a súlyos társadalmi egyenlőtlenséggel élő társadalmakban a lelki betegségek előfordulási gyakorisága is magasabb (Wilkinson és Pickett, 2009.).

A funkcionális emésztőszervi betegségek és lelki betegségek együttes előfordulása

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a funkcionális emésztőszervi betegek mintegy felénél mutathatók ki lelki betegségek, a lelki betegségben szenvedők csoportjában pedig körülbelül minden harmadik esetben áll fenn funkcionális emésztőszervi betegség is. Ez önmagában is elgondolkodtató tény, azonban saját tapasztalataim azt mutatják, hogy ha gondolunk rá, felismerhető, hogy szinte minden, IBS-ben vagy diszpepsziában szenvedő páciens küzd valamilyen lelki problémával is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet A statisztika és tapasztalat közti különbséget valószínűleg az magyarázza, hogy sokszínű tünetekről, hosszú betegség-lefolyásról van szó, és a diagnózis a kezelést irányító szakember irányultságától is függ.

A jelenség magyarázata a bél-agy tengely működésében rejlik.   

A bél-agy tengely

A bél és agy folyamatos, kétirányú kapcsolatban van egymással a vegetatív idegek és a véráram útján, ennek révén a külvilág ingerei és a bél állapota kölcsönösen befolyásolják egymást. A találkozási pont a limbikus rendszer, az agy azon területe, amely a testi és lelki alkalmazkodás irányítója. Ez felelős a lelki folyamatok (érzelmek, hosszú távú emlékezet, motiváció, szexualitás, figyelem) alakulásáért, emellett a hormonrendszer agyi központja, és szoros kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel. A limbikus rendszerben dől el tehát, hogy milyen válaszokat ad a szervezet a környezet ingereire testi és lelki szinten. Működése ugyanakkor a tudat által nem irányítható, ezért reakcióink jelentős része (lelki és testi szinten egyaránt) nem uralható pusztán akarattal – vagyis nem „fejben dől el”. 

Tanulságok

Az emésztőrendszer és lélek panaszai tehát mintegy egymás tükörképeként jelennek meg, ezért az emésztőszervi panaszok vizsgálata mellett a társuló lelki problémák felismerése is nélkülözhetetlen a sikeres gyógyításhoz. (Staudacher, Black, 2023). A funkcionális emésztőszervi betegségek kezelésében nincs általánosan alkalmazható séma. A kezelés minden esetben összetett és személyre szabott, melynek alapvető összetevői:

  • A panaszok értelmezése: ha megértjük, milyen testi-lelki tényezők állnak a panaszok hátterében, megtettük az első lépést a gyógyulás felé. Tapasztalatom szerint a páciensek nagyon együttműködőek, ha megpróbáljuk együtt megfejteni a testi tünetek üzenetét.  
  • Étrend: rostokban gazdag, tartósított-finomított élelmiszerekben szegény diéta. A panaszokat okozó ételféleségek azonosításához sokszor elég az étel-napló vezetése.
  • Életmód: stressz-kezelő technikák (relaxáció, meditáció, jóga) elsajátítása, rendszeres sport.
  • Szakember segítsége: a betegek általában először gasztroenterológus szakorvoshoz fordulnak panaszaikkal, de indokolt lehet dietetikus, illetve kifejezett lelki problémák esetén pszichológus vagy pszichiáter bevonása is.   
  • Gyógyszeres kezelés: nem minden esetben szükséges. Tüneti szerek alkalmazásán túl indokolt lehet antidepresszánsok, szorongásoldók adása is. 

Téma szakértője

  • Dr. Pászthory Erzsébet

  • Szakterületek:
    • gasztroenterológus, belgyógyász,
  • Specialitások:
    • irritábilis bél szindróma (IBS)
    • SIBO
    • bél minkrobiom problémáinak kezelése
    • funkcionális bélbetegségek
    • emésztőszervi panaszok komplex vizsgálata 
    • funkcionális gasztroenterológia – holisztikus gyógyítás, testi és lelki okok feltárása, a pácienssel közösen a gyógyulás útjának megtervezése

    Rendelés típusa:

    • Személyes (rendelői) vizit
    • Felnőtt ellátás (18 év feletti páciensek)
    • magyar és angol nyelvű ellátás / consultation in English available

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor úr, Doktornő! 13 hónapos kisfiam gyakori éjjeli ébredésére keressük a megoldást. Rosszabb napokon óránként, jobb napokon 2-3 óránként ébred. Fül - orr végénél, gasztroenterológusnál jártunk. Kérdésem, hogy allergia tünete lehet - e a gyakori ébredés és az orr, ritkán szem dörzsölése úgy, hogy más tünet nincs, sem ekcéma, sem tüsszögés, orrfolyás, ilyesmi. Az orrát is csak lefekvéskor dörzsöli, meg ébredéskor, viszont szerintem több az álmosság jelenel, tehát viszket. Van - e valami készítmény, amit biztonságosan kipróbálhatunk vele hogy javul e az alvása, vagy van valamilyen vizsgálat, ami ebben a korban célravezető? Köszönöm válaszát!
Kovácsné Enikő

Dr. Augusztinovicz Monika
Dr. Augusztinovicz Monika allergológus
Tisztelt Kovácsné Enikő !

Az allergiavizsgálat 2 éves kor előtt nem mindig ad megbízható eredményt, de ha nem igazolódik egyéb kiváltó ok, érdemes vérből végzett légúti és táplálékallergia tesztet végezni a leggyakoribb allergénekre. Kiváltó okként felmerül a poratka, penészgomba,lakáson belüli állat szőre, de pl. tehéntej fogyasztás is állhat a háttérben.
Emellett savas reflux is okozhatja az éjszakai tüneteket.

Üdvözlettel:
dr Augusztinovicz Monika
fül-orr-gégész, allergológus
Budai Allergiaközpont

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Brigitta

Kedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.

További vélemények

Hírek

Erre számíthat, ha nem kezeli szénanátháját

Erre számíthat, ha nem kezeli szénanátháját

Egyre hosszabbra nyúlik a pollenszezon, ezért az allergiás tünetek az év jelentős részében jelen lehetnek a pollenallergiás betegek életében. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, pulmonológus szakembere szerint a szénanáthát mindenképpen kezelni kell, hogy a későbbiekben elkerülhetővé váljon a súlyosabb szövődmények kialakulása.

További részletek
Milyen antihisztaminokat szedhet a várandós kismama?

Milyen antihisztaminokat szedhet a várandós kismama?

A várandósság és szoptatás idején különös gonddal kell mérlegelni, hogy milyen gyógyszereket szedhet a kismama. Nincs ez másként az antihisztamin tartalmú készítményekkel sem, amelyekre ebben az érzékeny periódusban is szükség lehet, hogy a szénanátha okozta tüneteket kontrolláljuk – mondja dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont allergológus, fül-orr-gégész szakembere.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK