Világszerte mintegy minden harmadik ember küzd valamilyen lelki betegséggel, de ugyanilyen gyakorisággal fordulnak elő a funkcionális emésztőszervi betegségek is. A bél állapota hatással van a lelki folyamatokra, és a lelkiállapot is befolyásolja a bél „közérzetét”. Mivel az életminőséget súlyosan befolyásoló kórképekről van szó, ezért hatékony kezelésük igen nagy jelentőségű – mondta el dr. Pászthory Erzsébet gasztroenterológus, belgyógyász, háziorvos szakorvos, az Allergiaközpont munkatársa.
Funkcionális emésztőszervi betegségekről akkor beszélünk, ha a tartósan fennálló emésztőszervi panaszok hátterében szervi elváltozás nem mutatható ki. Két nagy csoportjuk van: az irritábilis bél szindrómát puffadás, hasi fájdalmak, székelési problémák, míg a diszpepsziát gyomor-égés, változatos mellkasi és légúti panaszok jellemzik. Ez utóbbi gyakran kapja a reflux-betegség elnevezést, akkor is, ha a gyomor-tükrözés nem mutat látható elváltozást - mondta el dr. Pászthory Erzsébet.
Ide tartozik a depresszió, amelynek enyhe formájában a beteg „csak” rossz hangulattól szenved, súlyosabb esetben a csökkent önértékelés, indítékszegénység, örömtelenség érzése a mindennapi életvitelt és személyes kapcsolatokat is károsíthatja. A szorongásos szindrómák csoportjába tartozik a generalizált, tárgy nélküli forma, a különböző fóbiák, kényszerbetegségek és a rohamokban jelentkező pánikbetegség. Talán nem meglepő, hogy a súlyos társadalmi egyenlőtlenséggel élő társadalmakban a lelki betegségek előfordulási gyakorisága is magasabb (Wilkinson és Pickett, 2009.).
A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a funkcionális emésztőszervi betegek mintegy felénél mutathatók ki lelki betegségek, a lelki betegségben szenvedők csoportjában pedig körülbelül minden harmadik esetben áll fenn funkcionális emésztőszervi betegség is. Ez önmagában is elgondolkodtató tény, azonban saját tapasztalataim azt mutatják, hogy ha gondolunk rá, felismerhető, hogy szinte minden, IBS-ben vagy diszpepsziában szenvedő páciens küzd valamilyen lelki problémával is – mondta el dr. Pászthory Erzsébet A statisztika és tapasztalat közti különbséget valószínűleg az magyarázza, hogy sokszínű tünetekről, hosszú betegség-lefolyásról van szó, és a diagnózis a kezelést irányító szakember irányultságától is függ.
A jelenség magyarázata a bél-agy tengely működésében rejlik.
A bél és agy folyamatos, kétirányú kapcsolatban van egymással a vegetatív idegek és a véráram útján, ennek révén a külvilág ingerei és a bél állapota kölcsönösen befolyásolják egymást. A találkozási pont a limbikus rendszer, az agy azon területe, amely a testi és lelki alkalmazkodás irányítója. Ez felelős a lelki folyamatok (érzelmek, hosszú távú emlékezet, motiváció, szexualitás, figyelem) alakulásáért, emellett a hormonrendszer agyi központja, és szoros kapcsolatban van a vegetatív idegrendszerrel. A limbikus rendszerben dől el tehát, hogy milyen válaszokat ad a szervezet a környezet ingereire testi és lelki szinten. Működése ugyanakkor a tudat által nem irányítható, ezért reakcióink jelentős része (lelki és testi szinten egyaránt) nem uralható pusztán akarattal – vagyis nem „fejben dől el”.
Az emésztőrendszer és lélek panaszai tehát mintegy egymás tükörképeként jelennek meg, ezért az emésztőszervi panaszok vizsgálata mellett a társuló lelki problémák felismerése is nélkülözhetetlen a sikeres gyógyításhoz. (Staudacher, Black, 2023). A funkcionális emésztőszervi betegségek kezelésében nincs általánosan alkalmazható séma. A kezelés minden esetben összetett és személyre szabott, melynek alapvető összetevői:
Rendelés típusa:
További véleményekKedves és segítőkész a Doktornő! Végre egy orvos, aki figyelt rám és minden kérdésemre választ adott.
A kisgyermekek hozzátáplálásakor a mogyoró bevezetése szorongással töltheti el a szülőket, hiszen ez a táplálék egyike a leggyakoribb allergéneknek, ami súlyos, életet is veszélyeztethető anafilaxiás sokkhoz vezethet. Míg azonban a korábbi táplálkozási ajánlások az allergének kései bevezetését szorgalmazták, addig ma már ismert, hogy ez a gyakorlat fokozhatja az allergia kialakulásának kockázatát. Mikor vezethetjük be a babák étrendjébe a földimogyorót? – erről kérdeztük dr. Moric Krisztina allergológus és klinikai immunológus, fül-orr-gégészt, az Allergiaközpont munkatársát.
Prima Medica szakmai nap: Az allergiás betegségek korszerű vizsgálati módszereiről
Nagy érdeklődés mellett zajlott november második hétvégéjén a Prima Medica Egészségközpontok újabb szakmai napja, amely az allergiás betegségek diagnosztizálásának, kezelésének témáját járta körbe a terület elismert szakértőivel.
Az allergia egy olyan krónikus betegség, amely gyakran súlyosan befolyásolja az életminőséget, és világszerte egyre gyakoribbá válik. Éppen ezért van nagy jelentősége azoknak az új technológiáknak és vizsgálati módszereknek, amelyek lehetőséget teremtenek az orvosok számára, hogy személyre szabott terápiákat fejlesszenek ki az allergiában szenvedőknek, minimalizálva ezzel a mellékhatásokat és növelve az életminőséget. A szakmai napon ezekre a lehetőségekre világítottak rá az alábbi előadások.
Az Ostrom utcai rendelőknek otthont adó épületen teljes felújítást végzünk, hogy egy kellemes környezetben fogadhassuk a gyógyulni vágyókat. A felújítással kapcsolatos kellemetlenségekért szíves elnézésüket és megértésüket kérjük!
A felújítás ideje alatt a rendelők zavartalanul működnek!
Köszönettel:
Prima Medica Egészségközpontok