Közel 2 millióan szenvednek ezekben a hetekben parlagfű allergiától az országban. A gyerekeket, felnőtteket és idősebbeket is érintő tünetekről és kezelésükről dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont orvosát kérdeztük.
Az előző évben még semmilyen panasza nem volt, de idén július vége körül már szénanáthás tünetei jelentkeztek. Azt gondolja a klíma, vagy a huzat, de ha a panaszok egy-két hét alatt sem múlnak, érdemes allergológushoz fordulnia, mert az allergia nem csak gyermekkorban, hanem később is megjelenhet.
„Gyerekkorban általában óvodáskor környékén, de akár már fiatalabbaknál is megjelenhetnek a légúti allergia tünetei. Felnőttkorban és idősebbeknél is, nincs kivétel életkor szempontjából, kialakulásának gyakorisága rendszerint egyedül csak a kor előrehaladtával, 65 év felett csökken.”
A szénanáthát elsősorban a náthás tüneteiről ismerheti fel. Orrfolyás, orrdugulás és tüsszögés valóban a legjellemzőbb panasz, ám az allergiás nátha emellett szemviszketést, könnyezést, allergiás kötőhártya-gyulladást, orrviszketést, sőt bőrre tapadó pollenek bőrviszketést, ekcémás tüneteket is okozhatnak. Gyakori panasz még a torokban jelentkező viszkető érzés is, ami akár keresztallergia tünete is lehet.
„Bizonyos zöldségek vagy gyümölcsök fogyasztása szájüregi tüneteket okozhat a parlagfűre allergiásoknál. Ez a keresztallergia jelensége, ami előfordulhat, ha a parlagfű allergiás görögdinnyét, uborkát, banánt vagy cukkinit fogyaszt. Ha ilyet tapasztalunk, akkor sem kell egyből az összes potenciális allergénforrást kiiktatni az étrendből. Speciális, ún. multiplex allergiateszttel pontosan meg lehet határozni, hogy mi az az étel, amit kerülni kell, ezáltal a felesleges diétát elkerülhetjük.”
A tapasztalt allergológus már a tünetek alapján meg tudja állapítani, ha parlagfű allergiás beteggel találkozik, ám a diagnózishoz és a személyre szabott kezeléshez allergia vizsgálatot szükséges végezni. Ez történhet alkaros bőrpróbával, ún. Prick-teszttel vagy vérvizsgálattal is. Az eredményeket az allergológus a tünetekkel együtt fogja értékelni, ezek együttes figyelembe vételével fogja a kezelési tervet összeállítani.
„Pollenszezonban bőrpróba nem végezhető, ilyenkor csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ez így történik akkor is, ha a beteg antihisztamint szed a tüneteire, vagy olyan bőrbetegsége van – esetleg erős ekcémás tünetei az alkaron – ami mellett a bőrpróba nem végezhető, vagy várandósság idején. Ma már nagyon sok mindent tudunk vérből vizsgálni, nem csak magát az allergéneket, hanem azok komponenseit (összetevőit) is, illetve a keresztallergiát okozó anyagokat.”
Kezelés nélkül a tünetek rosszabbodására lehet számítani, sőt, szövődményként újabb allergiák és asztma is kialakulhat. Az allergiás tüneteket tehát komolyan kell venni. Terápia nélkül nem pusztán a szénanáthás tünetek rontják az életminőséget, hanem gyakoribb betegségekkel is számolhatunk.
„A kezeletlen légúti allergia tartós gyulladásban tartja az orrnyálkahártyát, emiatt gyakoribbá válhatnak a különböző légúti betegségek. A gyulladt orrnyálkahártya védtelenebb a kórokozók ellen, de az érintettek körében megnő a termelődő orrváladék mennyisége is, emiatt gyakran hátsó garatfali csorgás jelentkezhet. Erre a torokban kellemetlen érzés, fekvő helyzetben fellépő köhögési inger hívhatja fel a figyelmet. A gyulladt orrnyálkahártya miatt a fülkürt működésében is lehet zavar, emiatt pedig fültünetek is jelentkezhetnek -dugulás, akár érzékenység a tartós nyomáseltolódás miatt, ami középfül-gyulladáshoz is vezethet idővel.”
A parlagfű allergia kezelhető tünetileg antihisztamin gyógyszerek és orrsprayk segítségével. Több készítmény kapható, eltérő hatóanyaggal, ezeket a tünetei függvényében kell szednie. Mást javasolhat például a kezelőorvos, ha az orrdugulás és megint mást, ha a bőrviszketés a legerősebb panasza. A szemtünetekre antihisztamin tartalmú szemcsepp, az orrszárazság és az orrban megtapadó pollenek ellen az orrmosás segíthet. A kezelés eredményesebb lesz, ha minimálisra csökkentjük a környezetünkben a pollenek számát. Az allergológus ebben hasznos praktikákkal fog segíteni, például naponkénti hajmosást, gyakori ágyneműcserét javasol, elmondja miért ne teregessen a szabadban, milyen gyakran porszívózzon és mire figyeljen, ha autóval utazik.
„A polleneket teljes mértékben nem tudjuk száműzni az életünkből, hiszen a legnagyobb odafigyelés mellett sem szeretnénk nyilván lemondani például a nyári szabadtéri programjainkról. Létezik olyan kezelési mód, amely az immunrendszer működését képes úgy áthangolni, hogy az allergén jelenléte ne okozzon tüneteket. Az allergén-specifikus immunterápiával 3-5 éves kezelés alatt akár 10-12 évre is megszabadulhatunk az allergiás tünetektől. Már az első évben jelentős javulásról számolnak be a betegek, ám ezt a típusú kezelést a parlagfű szezon előtt 2 hónappal korábban kell kezdeni. Aki tehát most szenved az allergiától, tüneti kezeléssel tud javulást elérni. Az allergén-specifikus immunterápiát a jövő év május környékén tudja megkezdeni.”
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
* Első vizit esetén - amennyiben fizikális vizsgálat is szükséges - javasolt személyes, rendelői viziten megjelenni!
További véleményekAbszolút bizalmat keltett bennem a doktornő, azzal hogy mindent elmagyarázott és látszott hogy segíteni akar, minél gyorsabban megoldani ezt a problémát.
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.