Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.
Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16
Lassan búcsút veszünk a hosszúra nyúlt kánikulától, előkerülnek az esőkabátok, és egyre szívesebben pihentetjük meg a szemünket egy-egy színes lombkupacon. Az évnek ez az időszaka azonban újabb kihívást jelenthet az asztmás betegek számára, akiket egy zavartalannak ígérkező őszi kiránduláson is érhetnek kellemetlen meglepetések.
- A kültéri allergének közül továbbra is rendkívül magas a parlagfű pollenterhelése, a zivatarokhoz kapcsolódó szélerősödés pedig felkavarja a pollenszemeket, ami az asztmás tünetek felerősödésével járhat. Rossz hír az allergiás asztmában szenvedőknek, hogy a parlagfű virágzása egészen szeptember végéig, október elejéig is eltarthat – mondja dr. Potecz Györgyi. Az őszi nedvesebb, hűvösebb időjárás beköszöntével a kültéri allergén gombák spóraszámának emelkedésére is számíthatunk. A lehulló levelek és a nedves talaj ideális környezetet biztosítanak a kültéri allergén gombák számára, melyek spórái a levegőben szállva allergiás tüneteket okozhatnak. Fűnyíráskor, az avar gereblyézése vagy lombfúvás közben is nagy mennyiségben juthatnak a levelekre tapadt spórák a levegőbe, az őszi szeles időjárás pedig könnyedén szétterítheti ezeket. Az őszi időszakban a megfázásos betegségek gyakorisága is megnő, és a fertőzések megterhelhetik az immunrendszert, ami szintén fokozhatja az allergiás reakciókat. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a légúti megbetegedést okozó vírusok (rhinovírusok, RSV, az influenza és a Covid-19) közül akár több is támadhat egyszerre. Mint Potecz doktornő mondja, sajnos a beltéri környezet sem jelent menedéket az allergiások számára, ahol a hűvösebb idő beköszöntével mind több időt töltünk. Otthonaikban elsősorban a poratka, az állatszőr és a penészgombák jelenléte keserítheti meg az érintettek életét. A fűtési szezon kezdetével a beltéri levegő minőségének további romlására számíthatunk, ami érzékenyen érintheti betegeket. Az őszi asztmás fellángolásoknak azonban van még egy, kevésbé ismert oka is. Számos vizsgálat mutatta ki, hogy a nyári hónapokban a betegek hajlamosak lazábban kezelni az asztma fenntartó gyógyszereik alkalmazását. Az angolszász nyelvterületen drug holiday-ként („otthon pihentetett gyógyszer” -ként) ismert jelenség egyik következménye, hogy az őszi időszakban sok betegnél lángolnak fel a tünetek, és többen szorulhatnak sürgősségi ellátásra is.
Fontos, hogy a betegek pontosan tisztában legyenek az asztmájukat provokáló tényezőkkel, allergénekkel és lehetőség szerint kerüljék el ezeket.
-Az őszi időszakban sok beteg számol be arról, hogy a szabadtéri tevékenységei során súlyosbodnak tünetei. Ha valaki allergiás a parlagfű pollenjére és a kültéri penészgombákra, akkor azt tanácsoljuk, hogy magas pollenkoncentráció esetén válasszon inkább allergiabarát (beltéri) helyszíneket, és korlátozza vagy kerülje az intenzívebb szabadtéri testmozgást, fizikai aktivitást. A poratka allergiásoknak érdemes antiallergén ágyneműt és huzatot használniuk, és gondoskodniuk kell ezek rendszeres mosásáról is. Nedves portalanítással, HEPA szűrős porszívók alkalmazásával és a levegő relatív páratartalmának mérséklésével hatékonyan csökkenthető otthonainkban az atkaszám. Penészgomba allergia esetén elsősorban a konyhai és a fürdőszobai környezetben kell keresnünk és felszámolnunk a tüneteket okozó allergént, de érdemes a szobanövények földjét is alaposan átvizsgálni, penész után kutatva. A szakorvos által felírt inhalációs gyógyszerek előírásszerű alkalmazásával mérséklődik a gyulladás, így a légutak kevésbé lesznek érzékenyek a provokáló tényezőkre. Az asztma kezelési tervben foglaltak pedig egyértelmű iránymutatást adnak a pácienseknek arra az esetre, ha a tüneteik rosszabbodnának. Allergiás asztma esetén természetesen az asztma elleni gyógyszerek mellett a légúti allergia elleni készítményeket is gondosan szedni kell – figyelmeztet a szakember, aki hozzáteszi, hogy a fertőzés által kiváltott fellángolások elkerülése érdekében közepesen súlyos és súlyos asztmás betegeknél évente javasolt a védőoltások felvétele (influenza, Covid-19, RSV), valamint a kézhigiéniával és más fertőzésmegelőzési technikákkal kapcsolatos ajánlások betartása.
Vélemények dr. Potecz Györgyiről >>>
Rendelés típusa:
személyes (rendelői) vizit és telefonos távkonzultáció
kizárólag magyar nyelvű ellátás
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Rendelési információ:
a doktornő személyes vizitjeire az Ostrom utcai rendelőben kerül sor (a Széll Kálmán térnél)
További véleményekTökéletesen elégedett voltam az udvarias, gyors ügyintézéssel, a doktornő kedvességével, szakértelmével, türelmével, és azzal is, hogy úgy éreztem, igenis fontos a gondom. Részletesen megkérdezett mindenről, látszott, hogy érdekelte az ügyem, nagyon alapos, körültekintő.
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.