Sokat dörzsöli az orrát a gyermek? Nem csak egy rossz szokás, akár allergia is lehet

Online Bejelentkezés

Dr. Mezei Györgyi

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Náthaszerű tünetek nyáron

A kisgyermekkori náthával leginkább vírus okozta megbetegedések kapcsán találkoznak a szülők, így a nyári hónapokban jelentkező megfázásos-hurutos panaszokat észlelve is sokszor erre gondolnak elsőként. Dr. Mezei Györgyi arra hívja fel a figyelmet, hogy ha a szülők valamelyike allergiás és gyermeküknél csecsemőként atópiás dermatitiszt, ekcémát, vagy ételallergiát diagnosztizáltak, akkor felmerülhet az allergiás megbetegedés lehetősége is.

Szénanáthás a gyermeke?

Az allergiás náthát (rhinitist) – amit a köznyelvben szénanáthaként ismernek –, a gyermek környezetében lévő allergén belélegzése váltja ki, ami az orr allergiás gyulladását okozza. Ma már 2-3 éves gyermekek körében is egyre gyakrabban találkozhatunk vele.

A szénanátha három klasszikus tünete:

• a nagy mennyiségű vizes orrfolyás
• a gátolt orrlégzés
• a rohamokban jelentkező tüsszögés

Orrnyálkahártya-gyulladásról akkor beszélhetünk, ha a tünetek közül kettő naponta huzamosabb ideig megfigyelhető, illetve hetente több napon át is fennáll. A fő tüneteken kívül szem- és orrviszketés, légúti panaszok, valamint étvágytalanság, általános fáradtság és fejfájás is kísérheti a szénanáthát. Gyermekénél szokatlan tünet lehet az orr húzogatása és az orrhát alulról felfelé történő tenyérrel való dörzsölése A tüneteket szezonális (növények virágporszemei, azaz pollenszemcséi) és nem szezonális (háziporatka, állatszőr, szabadtéri vagy zárt terekben található penészgomba) allergének válthatják ki, jelentősen befolyásolva gyermek életminőségét (alvását, iskolai teljesítményét vagy játéktevékenységét).

Lehet, hogy a pollenek okozzák a panaszokat?

Az ún. szezonális allergiát könnyebb tetten érni, hiszen a szülők is felfigyelhetnek rá, hogy a tünetek az év egy meghatározott időszakában, az allergén növény virágzásának idején jelentkeznek. Nyáron elsősorban a gyomnövények és a gombaspórák okozhatnak allergiás náthát. Ezek közül a legismertebb allergén növény a parlagfű, ami idén július végétől elkezdte pollenszórását, emellett a fekete üröm is megkeserítheti a pollenallergiás gyermekek mindennapjait.

Miért kell az allergiás náthával foglalkozni?

A szénanátha tüneteivel – az életminőségre gyakorolt hatásán túl – azért is rendkívül fontos foglalkozni, mert a gyulladásban lévő orrnyálkahártya miatt a gyermek könnyebben kaphat el légúti fertőzéseket. A kezeléssel tehát egyrészt ezeket is megelőzhetjük. Hosszú távon viszont megakadályozható az allergia súlyosbodása és az asztma kialakulása is. Megfigyelhető ugyanis, hogy az atópiás (allergiára hajlamos) gyermekeknél az allergiás kórformák (atópiás dermatitisz, ételallergia, allergiás rhinitis, asztma) gyakran egy jellegzetes sorrendben, egymást váltva vagy kiegészítve, követik egymást. Ezt hívják „atópiás menetelésnek”. Előfordul, hogy a kórformák közül csak eggyel lesz dolgunk, de sajnos akár több betegség is jelen lehet egyidejűleg.

-Kisebb gyermekeknél vérvizsgálattal mutatható ki, hogy a leggyakoribb allergének közül mely ellen van jelen antitest, így a feltételezhető tettes elleni bizonyító eljárás el is kezdődhet a rendelőben. A bőrpróba is a gyanúsítottat keresi a bőrre/bőrbe juttatott allergénekkel. Az ajánlások szerint az allergiavizsgálat elvégezhető szinte bármilyen életkorban, de a tesztek értelmezése allergológiai szakértelmet igényel, különösen gyermekkorban.  Amennyiben beigazolódott az allergia, fontos a mielőbbi gyógyszeres kezelés megkezdése. A terápia során biztonságosan alkalmazható bázisszerek az antihisztaminok, valamint a lokális szteroid orrspray, de oki kezelésként 5-6 éves kor felett új lehetőségként a specifikus immunterápia is szóba jöhet, ami hosszú távon biztosítja az allergiamentes, jó életminőséget – mondja dr. Mezei Györgyi, az Allergiaközpont szakembere.