Egy laborlelet kevés a gluténérzékenység diagnózisához

Egy laborlelet kevés a gluténérzékenység diagnózisához

Dr. Sárdi Krisztina Módosítva: 2019.02.25

Sokan hallottak róla, hogy a glutén fogyasztása számos tünetet okozhat. Valaki ilyenkor egyből diétázni kezd és figyeli, hogy a tünetei megszűnnek-e, míg mások saját maguk kérik a laborvizsgálatot, azonban sem a pozitív, sem a negatív lelet nem ad valós választ a kérdésükre. A gluténérzékenység diagnózisának napjainkban jellemző buktatóiról és a kivizsgálással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekről is beszélt a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus.

Az első buktató: diéta kivizsgálás nélkül

Miért ne diagnosztizáljunk gluténérzékenységet egy laborlelet alapján?A legrosszabb, amit tehetünk, hogy kivizsgálás nélkül kezdünk diétázni. A gluténmentes étkezés nagy odafigyelést kíván és nem utolsó sorban költségesebb is egy kiegyensúlyozott étrend összeállítása, amit aztán esetleg élethosszig tartani kell, ezért gluténmentesen étkezni tényleg csak annak javasolt, akinek valóban szüksége van rá. Ha elvégeztetnénk a vizsgálatokat, viszont már egy fél éve- éve diétázunk, a glutént újra vissza kell vezetni az étrendbe, legalább 6-8 hétre, napi 10g glutén fogyasztásával ahhoz, hogy értékelhető eredményeket kapjunk.

Pozitív vagy negatív lelet? Ez mit jelent?

A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése, ám nem biztos, hogy a kapott pozitív vagy negatív laborlelet valós eredményt fog mutatni. A Budai Allergiaközpont orvosa előadásába beszámolt róla, hogy az eredmény az esetek 10 százalékában álnegatív. 5 százalékban pedig előfordulhat álpozitív eredmény is, például Crohn-betegség megléte mellett. Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet semmit nem jelent, azt minden esetben a beteg klinikai tüneteivel összhangban kell mérlegelni, vagyis senkit nem tekinthetünk cöliákiásnak pusztán azért, mert pozitív a lelete, de nincsenek panaszai. Negatív lelet mellett pedig, ha tünetei vannak, nem mondhatjuk, hogy nem cöliákiás. Mindkét esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást.

A „cöliákia jéghegy”

A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.

Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.

A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.

Mi történik, ha minden vizsgálat negatív, de rosszul vagyok?

Ha minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a betegnek mégis panaszai vannak, akkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyelni, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis. Ilyen esetben a diétánál általában megengedőbbek vagyunk, hiszen a glutén fogyasztása nem okoz a cöliákiánál előforduló szövődményeket. Ebben az esetben néhány hónap szigorú diétát követően meg lehet próbálni először kisebb mennyiségben visszavezetni a glutén az étrendbe és ha nem okoz panaszokat, a szervezet által tolerálható mennyiségben a későbbiekben is lehet fogyasztani.

Minek ez a sok vizsgálat, ha a vége úgyis az, hogy kerüljem a glutént?

A pontos kivizsgálásra azért van szükség, hogy pontosan lássuk, valóban a glutén fogyasztása okozza-e a panaszokat, vagy más betegség – például tejcukor érzékenység, búzaallergia, Crohn-betegség, IBS vagy pajzsmirgybetegség – tüneteit észleli a beteg. Ha bebizonyosodik, hogy a tünetek a glutén fogyasztásához köthetők, a vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani, hogy milyen szigorú diétára van szükség és mennyi ideig. A cöliákia ugyanis nem gyógyítható, a diétát élethosszig kell tartani. Pontosan ügyleni kell rá, hogy az elfogyasztott élelmiszer nyomokban se tartalmazzon glutént, mert csak így lehet megelőzni a cöliákia szövődményeként jelentkező vérszegénység, csontritkulás, meddőség és rosszindulatú betegségek kialakulását.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra:

Budai AllergiaKözpont

+36 30 236 91 39

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire

Téma szakértője

Orvos válaszol

Kedves Doktornő!
Fruktóz intolerancia(H2 kilégzéses teszt) vizsgálaton voltam, de a központban ahol végezték a vizsgálatot csak megkaptam az eredményt és azt m ondták keressek fel egy gasztroenterológust a kiértékeléshez. Leghamarabb május végére kaptam időpontot. Kérem tudna valamit mondani az eredményemről?
Az alábbi értékeket mérték:

Fruktóz terhelés reggel 8h10

Terhelés előtti kilégzés 3 PPM
8h40: 6 PPM
9h10: 22 PPM
9h40: 15 PPM
10h10: 5 PPM
10h40: 4 PPM
11h10: 3 PPM

Ön szerint ez pozitív eredmény? Az interneten több helyen azt olvastam ha 20 PPM feletti érték már intoleranciát jelez.

Köszönöm válaszát előre is!
Üdvözlettel, Kulcsárné

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Tisztelt Kulcsárné,
Az anamnézis és a páciens vizsgálata, kikérdezése nélkül egy kiragadott eredményről nyilatkozni nem lehet. Kérem beszélje meg kezelő orvosával, mert egy labor eredmény csak a megfelelő kontextusban értékelhető megfelelően.
Üdvözlettel:

Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Normális hangnem

Elégedett voltam a normális hangnemmel, hogy mindenki segítőkész és türelmes. Meg hogy a négy hónapja tartó kálváriám a bőrkiütésekkel végre véget ért, s meglett a megfejtés :)

További vélemények

Hírek

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.  

További részletek
Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészségközpontok