Egy laborlelet kevés a gluténérzékenység diagnózisához

Egy laborlelet kevés a gluténérzékenység diagnózisához

Dr. Sárdi Krisztina Létrehozva: 2018.02.12 Módosítva: 2019.02.25

Sokan hallottak róla, hogy a glutén fogyasztása számos tünetet okozhat. Valaki ilyenkor egyből diétázni kezd és figyeli, hogy a tünetei megszűnnek-e, míg mások saját maguk kérik a laborvizsgálatot, azonban sem a pozitív, sem a negatív lelet nem ad valós választ a kérdésükre. A gluténérzékenység diagnózisának napjainkban jellemző buktatóiról és a kivizsgálással kapcsolatban gyakran felmerülő kérdésekről is beszélt a Prima Medica Szakmai Napon tartott előadásában dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus.

Az első buktató: diéta kivizsgálás nélkül

Miért ne diagnosztizáljunk gluténérzékenységet egy laborlelet alapján?A legrosszabb, amit tehetünk, hogy kivizsgálás nélkül kezdünk diétázni. A gluténmentes étkezés nagy odafigyelést kíván és nem utolsó sorban költségesebb is egy kiegyensúlyozott étrend összeállítása, amit aztán esetleg élethosszig tartani kell, ezért gluténmentesen étkezni tényleg csak annak javasolt, akinek valóban szüksége van rá. Ha elvégeztetnénk a vizsgálatokat, viszont már egy fél éve- éve diétázunk, a glutént újra vissza kell vezetni az étrendbe, legalább 6-8 hétre, napi 10g glutén fogyasztásával ahhoz, hogy értékelhető eredményeket kapjunk.

Pozitív vagy negatív lelet? Ez mit jelent?

A kivizsgálás első lépése a szerológiai vizsgálat elvégzése, ám nem biztos, hogy a kapott pozitív vagy negatív laborlelet valós eredményt fog mutatni. A Budai Allergiaközpont orvosa előadásába beszámolt róla, hogy az eredmény az esetek 10 százalékában álnegatív. 5 százalékban pedig előfordulhat álpozitív eredmény is, például Crohn-betegség megléte mellett. Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet semmit nem jelent, azt minden esetben a beteg klinikai tüneteivel összhangban kell mérlegelni, vagyis senkit nem tekinthetünk cöliákiásnak pusztán azért, mert pozitív a lelete, de nincsenek panaszai. Negatív lelet mellett pedig, ha tünetei vannak, nem mondhatjuk, hogy nem cöliákiás. Mindkét esetben tovább kell folytatni a kivizsgálást.

A „cöliákia jéghegy”

A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak – mondja dr. Sárdi Krisztina.

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.

Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.

A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.

Mi történik, ha minden vizsgálat negatív, de rosszul vagyok?

Ha minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a betegnek mégis panaszai vannak, akkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyelni, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis. Ilyen esetben a diétánál általában megengedőbbek vagyunk, hiszen a glutén fogyasztása nem okoz a cöliákiánál előforduló szövődményeket. Ebben az esetben néhány hónap szigorú diétát követően meg lehet próbálni először kisebb mennyiségben visszavezetni a glutén az étrendbe és ha nem okoz panaszokat, a szervezet által tolerálható mennyiségben a későbbiekben is lehet fogyasztani.

Minek ez a sok vizsgálat, ha a vége úgyis az, hogy kerüljem a glutént?

A pontos kivizsgálásra azért van szükség, hogy pontosan lássuk, valóban a glutén fogyasztása okozza-e a panaszokat, vagy más betegség – például tejcukor érzékenység, búzaallergia, Crohn-betegség, IBS vagy pajzsmirgybetegség – tüneteit észleli a beteg. Ha bebizonyosodik, hogy a tünetek a glutén fogyasztásához köthetők, a vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani, hogy milyen szigorú diétára van szükség és mennyi ideig. A cöliákia ugyanis nem gyógyítható, a diétát élethosszig kell tartani. Pontosan ügyleni kell rá, hogy az elfogyasztott élelmiszer nyomokban se tartalmazzon glutént, mert csak így lehet megelőzni a cöliákia szövődményeként jelentkező vérszegénység, csontritkulás, meddőség és rosszindulatú betegségek kialakulását.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra:

Budai AllergiaKözpont

+36 30 236 91 39

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire

Téma szakértője

  • Dr. Sárdi Krisztina

  • Szakterületek:
    • belgyógyász, gasztroenterológus
  • Specialitások:
    • ételallergia, ételintolerancia
    • lisztérzékenység
    • irritábilis bél szindróma
    • reflux betegség
    • fekély betegség
    • gyulladásos bélbetegségek
    • diverticulosis
    • emésztőszervi daganatok és szűrésük

    Vélemények dr.Sárdi Krisztináról>>>

Orvos válaszol

Tisztelt Dr. Nő/Dr. Úr!
Többféle ételallergiát mutattak ki az elmúlt években. Utoljára 2016- aug-ban végeztek erre vonatkozó vizsgálatot, és bár nem fogyasztom azokat az élelmiszereket, amelyekre allergiás vagyok, mégis egy jó 6 hónapja erőteljesebben puffadok, aknés, ekcémás a bőröm, fáradt vagyok és hullik a hajam. Minden bizonnyal az emésztésem körül lesz a probléma, minden más rendben van. A kérdésem az, hogy esetleg 1 év alatt kialakulhatott esetleg lisztérzékenység is? Pékárut minden nap fogyasztok, ezért gondolnám, hogy itt lehet a probléma..Köszönettel: Bálint Tímea

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Kedves Tímea!

Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Ha Önnél csak életallergiát vizsgáltak, akkor lisztérzékenységet nem néztek, mert az nem allergia, hanem autoimmun betegség.
Panasza hátterében felmerül több betegség, mindenképpen fontos lenne Önt kivizsgálni.
Ha megtiszteli a mi intézetünket, készséggel állok rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Magabiztos szaktudás

Sárdi doktornő magabiztos szaktudása, gyors gondolkodása biztonságérzetet adott.

További vélemények

Hírek

Antihisztamin tabletta: gyakori kérdések

Antihisztamin tabletta: gyakori kérdések

Antihisztamin tabletta szedésével az allergia, szénanátha, csalánkiütés és allergiás eredetű kötőhártya-gyulladás tüneteit lehet enyhíteni. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus válaszolt a készítmények szedésével kapcsolatban felmerülő leggyakoribb kérdésekre.

További részletek
Mikrobiom jelentése – a diéta és a betegségek kapcsolata

Mikrobiom jelentése – a diéta és a betegségek kapcsolata

A mikrobiom kifejezéssel egyre gyakrabban találkozhatunk az egészséggel, életmóddal, diétával foglalkozó cikkekben. Jelentőségére az elmúlt években megjelent, és napjainkban is zajló kutatási eredmények hívják fel a figyelmet. A mikrobiom jelentéséről és az egészségünk megőrzésében betöltött szerepéről dr. Tamássy Klára belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

PRIMA MEDICA