Fogyaszthat-e zabot, ha gluténérzékeny?

Fogyaszthat-e zabot, ha gluténérzékeny?

Varga Dóra Létrehozva: 2015.04.29 Módosítva: 2019.03.28

A garantáltan gluténmentes zab értékes hatóanyagairól a gluténérzékenyeknek sem kell lemondaniuk. A zab fogyasztására vonatkozó pontos szakmai ajánlásokat Varga Dóra, a Budai Allergiaközpont dietetikusa foglalja össze.

A glutén - vagy más néven sikér - a gabonák egyik fehérje összetevője, mely két alcsoportra oszlik: gluteninre és gliadinra. A gluténérzékenység a búza egyik összetevőjével, a gliadin fehérjével szembeni túlérzékenység. Emellett még az árpában lévő hordein és a rozsban található secalin is tüneteket okozhat. A zab avenin fehérjéje azonban a betegek többségénél nem váltja ki az autoimmun reakciót, így a gluténtól garantáltan mentes zab kis mennyiségben fogyasztható a gluténérzékenyek többségénél.

gluténérzékenység-zabA nemzetközi ajánlásokban nem tiltólistás alapanyag a zab, köszönhetően annak, hogy egyre több vizsgálat történik a zabfogyasztással kapcsolatban cöliákiások körében is – mondja Varga Dóra.

Az Amerikai Asztma, Allergia és Klinikai Immunológia Akadémia honlapján szereplő információk alapján csak az árpa, rozs és búza fogyasztását kell mellőzniük a betegeknek, a zab nem szerepel tiltólistán. Itthon azonban még mindig az tapasztalható, hogy a betegség kiújulásától tartva, a gluténmentes diétán élők a zabot is kiiktatták az étkezésből, ezzel értékes tápanyagokat vonva meg a szervezetüktől. „A manapság sokat emlegetett 1169/2011/EU rendelet főleg az előre nem csomagolt élelmiszerek allergén jelölésével került reflektorfénybe, mely a 2015-ös évtől vált hatályossá. A rendelet allergiát és intoleranciát okozó anyagok mellékletében a glutén tartalmú gabonafélék között sorolja fel a zabot is, így elbizonytalanítva a fogyasztókat a zab gluténmentességéről.”

Varga Dóra szerint a zab esetében egy korábbi rendelet ajánlását javasolt figyelembe venni. „A 41/2009 EK rendelet, mely a lisztérzékenyeknek szánt élelmiszerek összetételével és címkézésével foglalkozik, már csak a búzát, rozst, árpát nevezi egészségkárosítónak gluténérzékenyek számára. Illetve az Európai Uniós rendelet kimondja, hogy a legtöbb, de nem minden gluténérzékeny fogyaszthat zabot, anélkül hogy egészségkárosító hatása lenne. Külföldi tanulmányok ajánlásait tekintve napi 100 gramm garantáltan gluténmentes zab fogyasztása nem károsítja a bélbolyhokat és nem növeli a kórképre jellemző antitestek számát sem.”

Gluténérzékenység esetén problémát a kereskedelmi zabkészítmények búzával való szennyezettsége okozhat, amely a gabona betakarítása, szállítása, tárolása és feldolgozása során jöhet létre. Gluténérzékenyek diétájában ezért kizárólag a garantáltan gluténmentes zab fogyasztható. Nem kell tehát lemondanunk az értékes gabonáról, de figyeljünk rá, hogy garantáltan gluténmentes, „tiszta” zabot szerezzünk be és ügyeljünk rá, hogy a termék csomagolása ne legyen sérült.

A zab jótékony hatásai

A gluténérzékenyek diétája gyakran rostban szegény, így ideális lehet a zab fogyasztása számukra, melynek 100 grammja 10,6 g rostot tartalmaz. A diétás rostok rendszeres fogyasztása elősegíti a normál bélműködést, teltségérzet kialakítását, a bélbaktériumok egyensúlyát. A zab lassan felszívódó szénhidrát tartalmának köszönhetően nem okoz hirtelen vércukorszint emelkedést, ezért inzulinrezisztenciások és cukorbetegek is beilleszthetik az étrendjükbe. Magas koleszterin értékekkel rendelkezők számára is ideális, hiszen a zabban lévő béta-glükánból napi 3 g rendszeres fogyasztása a koleszterin értéket 10%-kal is csökkentheti. Emellett jelentős vitamin- és ásványi anyag tartalommal rendelkezik. Zabot több formában is fogyaszthatunk: zablisztet süteményekhez, palacsintákhoz, ételek sűrítéséhez, zabkorpát búzadara helyett túrógombóchoz, vagy császármorzsához, a zabpelyhet önmagában zabkásaként, saját készítésű müzlikben.

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra:

Budai AllergiaKözpont

+36 30 236 91 39

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire

Téma szakértője

  • Varga Dóra

  • Szakterületek:
    • dietetikus, oklevles táplálkozástudományi szakember MSc

Orvos válaszol

Tisztelt Dr. Nő/Dr. Úr!
Többféle ételallergiát mutattak ki az elmúlt években. Utoljára 2016- aug-ban végeztek erre vonatkozó vizsgálatot, és bár nem fogyasztom azokat az élelmiszereket, amelyekre allergiás vagyok, mégis egy jó 6 hónapja erőteljesebben puffadok, aknés, ekcémás a bőröm, fáradt vagyok és hullik a hajam. Minden bizonnyal az emésztésem körül lesz a probléma, minden más rendben van. A kérdésem az, hogy esetleg 1 év alatt kialakulhatott esetleg lisztérzékenység is? Pékárut minden nap fogyasztok, ezért gondolnám, hogy itt lehet a probléma..Köszönettel: Bálint Tímea

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Kedves Tímea!

Lisztérzékenység bármely életkorban kialakulhat. Ha Önnél csak életallergiát vizsgáltak, akkor lisztérzékenységet nem néztek, mert az nem allergia, hanem autoimmun betegség.
Panasza hátterében felmerül több betegség, mindenképpen fontos lenne Önt kivizsgálni.
Ha megtiszteli a mi intézetünket, készséggel állok rendelkezésére.

Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Segítőkész

Teljes mértékben elégedett vagyok. Nagyon kedves, segítőkész és együttműködő volt az orvosnő. Az ügyfelet készséggel kiszolgálták, külön kiemelkedő az előzetes időpont egyeztetés. 

További vélemények

Kapcsolódó videók

Hírek

Allergia vagy delta variáns?

Allergia vagy delta variáns?

Az elmúlt napokban újra emelkedni kezdett a koronavírus fertőzöttek száma hazánkban. A megbetegedéseket döntően a delta variáns okozza, ezzel kapcsolatban pedig sokszor hallhatjuk, hogy az allergiához hasonló tüneteket okoz. Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológust, a Budai Allergiaközpont főorvosát arra kértük, foglalja össze a két betegség közötti hasonlóságokat és különbségeket.

További részletek
Felszívódási zavar: ilyen tünetek utalnak rá

Felszívódási zavar: ilyen tünetek utalnak rá

A táplálkozás során bevitt ételeket először megemésztjük, majd - röviden összefoglalva - a tápanyagok, vitaminok, ásványi anyagok, nyomelemek a tápcsatornából felszívódnak. A felszívódási zavar során ez a folyamat valamilyen okból nem megy végbe tökéletesen, ezt pedig különböző tünetek jelzik. Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen panaszok kapcsán javasolt orvoshoz fordulni.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica Egészséghálózat