Ismerje meg a lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbséget!

Ismerje meg a lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbséget!

Dr. Sárdi Krisztina Módosítva: 2019.02.19 11:05

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbségA nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

További híreink>>>

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra:

Budai AllergiaKözpont

+36 30 236 91 39

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Hölgy!

Tavaly szeptemberben IgG élelmiszer allergia tesztet végeztettem, ahol tej, tojás pozitív búza, élesztő, mogyoró enyhén pozitív eredményem lett. Mivel már tele voltam kiütésekkel, erős gyomorsavam és ízületi fájdalmaim is voltak,megkezdtem a tej, tojás, élesztő és búza diétát, amit már lassan egy éve tartok. Jobb is lett a helyzet, de utána újra jelentkeztek a tünetek, így végeztettem egy helicobaktérium vizsgálatot, mely pozitív lett. Az antibiotikumos kezelést követően‎ az orvosom azt javasolta,hogy csináltassak egy IgE tesztet, mert az mutatja ki a tényleges allergiát. Kérdésem az lenne, hogy egyet ért-e a javaslattal, illetve, hogy ‎a vizsgálat előtt mennyit kell enni az általam eddig nem fogyasztott termékekből, hogy kimutatható legyen az esetleges allergia. Tehát a vizsgálat előtt kb. ha 1 hetet normálisan étkezem az megfelelő-e?

Válaszát előre is köszönöm!
Eszter

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Kedves Eszter!

Mielőtt az allergia vizsgálat megtörténik, néhány hétig ismételten fogyasztani kell az eddig kihagyott ételeket.
A vizsgálatot a kezelő orvosa javasolta, aki ismeri Önt és az egész korábbi, valamint jelenlegi kórtörténetét, melynek viszont én nem vagyok birtokába, így nem hozhatok szakmailag korrekt döntést abban, hogy szüksége van-e erre a vizsgálatra vagy nem.

Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Magabiztos szaktudás

Sárdi doktornő magabiztos szaktudása, gyors gondolkodása biztonságérzetet adott.

További vélemények

Hírek

Tejfehérje-allergiás, mégis minden nap fogyaszthat tejet?

Tejfehérje-allergiás, mégis minden nap fogyaszthat tejet?

Korábban a tejfehérje-allergia diagnózisa egyet jelentett a szigorú tejmentes étrenddel. Ma már azonban könnyen elképzelhető, hogy bizonyos vizsgálatok elvégzése után, szakorvosi javaslatra – például hőkezelt formában – az allergiás beteg is bátran beillesztheti étrendjébe a tejet tartalmazó fogásokat. Hogy ez miként lehetséges, és milyen vizsgálat visz közelebb a tejfehérje-allergiánk pontosabb megértéséhez, arról Dr. Hidvégi Editet, az Allergiaközpont gasztroenterológusát kérdeztük, aki közel 30 éve foglalkozik ételallergiás gyermekekkel és felnőttekkel.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK