Ismerje meg a lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbséget!

Ismerje meg a lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbséget!

Dr. Sárdi Krisztina Módosítva: 2019.02.19

A régóta ismert lisztérzékenység mellett ma egyre gyakrabban találkozunk a nem-cöliákiás gluténérzékenység elnevezéssel is, amely egy változatos tüneteket okozó, egyre több embert érintő betegséget jelöl. A két kórkép közti eltérést dr. Sárdi Krisztina, a Budai Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa magyarázza el érthetően.

Gyakoribb, mint a lisztérzékenység

lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység közti különbségA nem-cöliákiás gluténérzékenységet (NCGS) az 1980-as években írták le először. Az NCGS diagnózisát olyan betegeknél használjuk, akiknél tüneteket okoz a glutén fogyasztása, de a vizsgálatok nem igazolják sem a lisztérzékenységet (cöliákiát) sem pedig a búza allergiát. Az érintettek számát kutatások alapján 2-6% körül becsülik a teljes népesség körében, ám mivel jelentősen aluldiagnosztizált betegségről van szó, a betegek száma vélhetően ennél magasabb. Az NCGS tehát több embert érint, mint a lisztérzékenység (cöliákia), melynek előfordulása 1% körülire tehető, ezért fontos, hogy ismerjük és felismerjük a tüneteket!

Más a tünetek megjelenési ideje

A lisztérzékenység és nem-cöliákiás gluténérzékenység tünetei nagyon hasonlóak, csak ezek alapján nem is tudjuk megkülönböztetni a két betegséget. Eltérés a tünetek megjelenési idejében mutatkozik: NCGS esetén a tünetek a glutén fogyasztása után órákkal, napokkal jelentkeznek, lisztérzékenység esetén ez hosszabb idő, napok-hetek, akár hónapok is lehet. Mindkét betegség esetén jellemzőek a típusos hasi tünetek: a puffadás, hasi fájdalom, hasmenés és székrekedés. Felnőttkorban egyre gyakrabban a nem típusos, nem-hasi tünetek jelentkeznek, ezek lehetnek: krónikus fáradtság, fejfájás, fokozott hajhullás, szájnyálkahártya afták, csont és ízületi fájdalom, ízületi gyulladás, korai csontritkulás, kezekben és lábakban zsibbadás érzés, dermatitis, nehezített vagy sikertelen teherbeesés, vetélés, korai menopauza és nem akaratlagos fogyás vagy hízás.

A kivizsgálás módja is különböző

A lisztérzékenység kivizsgálásának része a vérvétel - antitestek kimutatása laboratóriumi vizsgálattal - és a gyomortükrözés - vékonybél biopsziás minta szövettani vizsgálata is. Nem-cöliákiás gluténérzékenység gyanúja esetén is el kell végezni ezeket a vizsgálatokat annak érdekében, hogy a cöliákiát és a búzaallergiát ki lehessen zárni. Ha ez megtörtént és ezek a vizsgálatok negatív eredménnyel zárultak, akkor kizárásos diagnózis segít megállapítani a betegséget. Ennek során a beteg megadott ideig szigorú gluténmentes diétát folytat, majd megfigyeli, hogy a tünetei javulnak-e ez idő alatt. Ha minden egyéb betegség lehetőségét kizártuk, amely a tünetei hátterében állhatnak és a panaszai a diéta hatására megszűnnek, akkor abban az esetben kimondható az NCGS diagnózisa.

Gluténmentes étrend a megoldás

Az eredmény birtokában, mindkét betegség kezelése gluténmentes étkezéssel történik. Az új étkezési szokások kialakításában, az alapanyagok helyettesítésében dietetikus is segítséget nyújthat.

További híreink>>>

Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra:

Budai AllergiaKözpont

+36 30 236 91 39

Online bejelentkezés az Allergiaközpont rendeléseire

Téma szakértője

Orvos válaszol

Tisztelt Főorvos Úr! 35 éves férfi vagyok, 105 kg, 2016 októbere óta olyan hasmenésem van, hogy reggel normális a székletem, de délben evés után fél-1 órával gyorsan vécére kell mennem, meg van mikor 15 óra körül is. Ez a hasmenés picit nyálkás, de nem véres. Este sosincs hasmenésem. Ételhez nem kötném, mert este bármit ehetek (tej, búza), nincs hasmenés. Puffadás sosincs, hasfájás csak júniusban volt, akkor elmentem minden vizsgálatra, vérkép, biokémia rendben, széklet bakt, parazita stb. negatív, hasi ultrahang negatív, gyomor és béltükrözés negatív, leszámítva ezt: néhány pici felületes fekély a patkóbélben. Következő szereket szedtem, de nem hatottak semmit: széntabletta, Normix, bolus adstringens, venter, Normaflore, cikória, joghurt, kefír, Solutix boulardii, Protexin IBS Florea. Semmi javulás nincs sajnos, de haspuffadás, hasfájás, fogyás sincs szerencsére. Chrohn betegség, felszívódási zavar nincs. Ön szerint mi lehet ez? Mi lenne a kezelése, ha már találkozott ilyennel? A háziorvosom és gasztroenterológusom sem érti szerintem, mi lehet ez. Most Enzimix 5 kapszulát szedtem pár napig, hátha enzimhiányom lenne, de semmit nem ér. Beszéltem a gasztroenterológusommal, szerinte még meg lehetne próbálni a keményítő terheléses vizsgálatot, más ötlete nincs. Ez előre vinne minket? Mert nem fogyok, sőt hízok piciket. Este ehetek cukrot, mégse okoz bajt. Lenne Önnek ötlete? Szedjek laktáz enzimet? De az Enzimix 5-ben van. Köszönöm! Köszönettel! Dávid Zsolt

Dr. Sárdi Krisztina
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus
Kedves Zsolt,

Azt gondolom, hogy tényleg nagyon szépen ki van vizsgálva, és látom sok terápiás próbálkozás is történt.
Mivel leírása alapján ebéd után jelentkezik panasza, mégis csak étkezéssel van összefüggésbe. Át kell gondolni, hogy ebédre mit fogyaszt, de tudnia kell, hogy bizonyos betegségek esetén, akár étkezés után órákkal is lehet panasza, tehát lehet, hogy a reggelivel van gond.
Mivel komplex az Ön problémája, így levélben nehéz jó szakmai döntést hozni. Személyes konzultáció során tudnék csak felelősségteljes javaslatot és segítséget nyújtani.

Üdvözlettel:
Dr. Sárdi Krisztina

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Elfogadó, empatikus

Sárdi Doktornő szakmai tudásával, kompetenciájával, elfogadó, empatikus attitűdjével nagyon elégedett voltam. Egy sok éve tartó problémát, bizonytalanságot sikerült bennem eloszlatnia, nagy megkönnyebbüléssel távoztam. 

További vélemények

Hírek

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Születésünk módja is befolyásolja, hogy allergiások leszünk-e életünk során

Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.  

További részletek
Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Egyre nagyobb az érdeklődés az ételallergiák iránt az online térben is

Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK