A lisztérzékenység, vagy cöliákia gyanúja általában különböző gyomor-és bélrendszeri panaszok jelentkezésekor merül fel. A cöliákiához azonban bőrbetegségek is társulhatnak, így előfordulhat, hogy a betegséget elsőként nem is a glutén tartalmú ételek fogyasztását követő hasmenés, hasfájás és puffadás, hanem a különböző bőrtünetek jelzik. Dr. Garaczi Edina bőrgyógyász-allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa most ezekre hívja fel a figyelmet.
A cöliákia az egész szervezetet érintő autoimmun betegség, melyet a kalászos gabonafélékben lévő sikér, másnéven glutén egyik csoportja, a gliadin vált ki. A cöliákiás beteg szervezetében a glutén tartalmú étel fogyasztásának hatására olyan immunválasz jön létre, mely idővel a vékonybélben, a tápanyagok felszívódásáért felelős bélbolyhok sorvadásához vezet. A kezdeti gyomor-és bélrendszeri tünetek mellett a rossz felszívódás miatt az érintetteknél idővel fogyás és krónikus vashiányos vérszegénység is kialakulhat. Azonban a lisztérzékenység nem mindenkinél jelentkezik ilyen jellegzetes tünetekkel.
Gyakori, hogy a páciensnél egyszerre több autoimmun betegség is jelen van – mondja dr. Garaczi Edina. A cöliákiához bizonyos bőrbetegségek is társulhatnak, így amennyiben ezek tüneteit tapasztalom a betegnél, javasolni szoktam további kivizsgálást is, cöliákia irányába.

Diffúz hajhullásról beszélünk, ha a hajhullás egyenletes eloszlású; ez a folyamat intenzívebb ősszel és tavasszal, ilyenkor több hajszálat találunk a fésűben, vagy hajmosás után. Az alopecia areata esetén azonban jól körülírt foltban vagy foltokban hullik a haj. A foltos hajhullás érintheti a szemöldök, bajusz, szakáll területét is. A hajszálak elvesztését az adott bőrterület égő, viszkető érzése is kísérheti. Az alopecia areata egy immun-mediált betegség, melynek hátterében feltételezik, hogy a hajhagymák (szőrtüszők) sejtjeit az immunrendszer egy úgynevezett sejtes védekezés folytán károsítja/pusztítja. Kialakulásában döntő szerepet játszik az öröklődés, megjelenése egyes esetekben további autoimmun betegségek fokozott kockázatával jár, így glutén érzékenységgel is társulhat.
A vitiligo, vagy foltos festékhiány néven is ismert elváltozás során a bőr foltokban veszíti el természetes színét. A folyamatot a melanin hiánya okozza: a festékanyagot előállító sejtek elhalnak, vagy a pigment termelésük leáll, és a bőrön egyre növekvő kiterjedésű éles határú fehér foltok jelennek meg.
A betegség első jelei rendszerint az arcon vagy a kézfejeken jelentkeznek. Egyes álláspontok szerint a festékhiány autoimmun folyamatok eredményeként jelenik meg a bőrön, vagyis az immunrendszer maga zavarja meg a pigmentsejtek működését. Erre utal az is, hogy sokszor más autoimmun betegség mellett bukkan fel a vitiligo, illetve társbetegségek is kísérhetik; a betegeknél például cöliákia is fennállhat. A vitiligo diagnózisa esetén ezért mindig érdemes a társbetegségeket is vizsgálni és a betegeket komplex kezelésben részesíteni.
A betegségre elsősorban a könyök, térdek és a fenék területén csoportosan megjelenő, viszkető, apró hólyagos kiütések hívják fel a figyelmet.
Kezdetben hosszabb tünetmentes időszakokat követően a betegség hullámokban kiújulhat. Az érintetteknél a bőrtünetek mellett sokszor klinikailag tünetmentesen zajlik a cöliákiára jellegzetes bélboholy- gyulladás, a glutén érzékenységre a szűrővizsgálat derít fényt. A DHD betegség kezelésében ezért a gyógyszeres terápia mellett mindig szükséges a gluténmentes étrend betartása is.
| Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
| Bejelentkezés gluténérzékenység kivizsgálásra: |
Budai AllergiaKözpont+36 30 236 91 39 |
komplex allergiás bőrtünetek kezelése
ekcéma
fodrászati allergia
gyógyszerallergia
anafilaxia kivizsgálás
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekA Doktornő nagyon aranyos volt, mindenben próbált segíteni, minden lehetőséget felvázolt a betegséget és a megoldást illetően is! A recepciós hölgyek segítőkészsége és felkészültsége is tetszett.
Hol van még a pollenszezon? – kérdezhetik az allergiások, a válasz pedig egyszerű: a nyakunkon. Az utóbbi években a korábbi felmelegedés hatására felerősödött a legkorábban virágzó fák pollenszórása. Az allergiaszezonban már csak a tüneti kezelésre van lehetőség, ugyanis az oki kezelésként ismert allergén immunterápiára már hamarabb gondolni kell. Pázsitfű allergia esetén az utolsó pillanatban vagyunk: a kezelés március elejéig kezdhető meg, a további allergének elleni immunterápiába kicsit később is bele lehet vágni. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, mikorra érdemes időzíteni a kivizsgálást, a kezelés kezdetét.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.