Górcső alatt a gluténmentes lisztek
Egyedi jellemzőik alapján, a gluténmentes lisztek eltérő tápértékkel rendelkeznek. Szarka Dorottyával, a Budai Allergiaközpont dietetikusával 27 különböző gluténmentes liszt tápértékét összehasonlítva, dobogós helyezéseket hirdetünk fehérje-, zsír-, szénhidrát- és rosttartalom kategóriákban.
Unalmas, tápanyagszegény diéta?
A gluténmentes étrend is lehet változatos, ha körültekintően válogatjuk meg az alapanyagokat. A glutén1 (sikér) egy fehérje, ami a búzában, rozsban és árpában található meg, tehát a gluténmentes diétában ezeket a gabonaféléket és a belőlük készült élelmiszereket kerülni kell. Helyettesítésre az alábbiakban felsorolt gluténmentes lisztek javasoltak, melyek számos értékes tápanyagot tartalmaznak, ezért fogyasztásuk bárki számára ajánlható, a kiegyensúlyozott étrend részeként.
27 féle gluténmentes liszt
Dorottya több gyártó, forgalmazó termékét hasonlította össze az alábbi gluténmentes lisztek esetében: amarántliszt, barnarizs liszt, burgonyaliszt, cirokliszt, csicseriborsóliszt, édesburgonyaliszt, gesztenyeliszt, hajdinaliszt, kendermagliszt, zsírtalanított kókuszliszt, kölesliszt, kukoricaliszt, zsírtalanított lenmag-, mák- és mandulaliszt, malangaliszt, napraforgómagliszt, nyílgyökérliszt, quinoaliszt, rizsliszt, szezámmagliszt, szójaliszt, tápiókaliszt, teffliszt, tökmag-, zab- és zöldbanánliszt.
Az egyes tápanyagértékek 100 g mennyiségre vonatkoznak és a lisztek átlagos tápértékét mutatják.
A fehérjetartalom kategória nyertesei
Fehérjére szükségünk van a test, a szövetek (pl. izmok) növekedéséhez, újjáépüléséhez, az immunrendszer működéséhez, de a haj és a bőr egészségének megőrzéséhez is.
Napi kalóriaszükségletünk 10-35%-át javasolt fehérjéből fedezni, ám ezt a húsok mellett növényi eredetű élelmiszerekkel is érdemes kiegészíteni. E célra kiválóan alkalmas a tökmagliszt (55 g), a mandulaliszt (45 g) és a napraforgómagliszt (42 g).
Ha alacsony fehérjetartalmú étrend a célunk, akkor a nyílgyökérliszt (0,2 g), a tápiókaliszt (0,4 g) és a zöldbanánliszt (2,7 g) fogyasztása ajánlott.
A rosttartalom kategória első három helyezettje
Rostok fogyasztására szükségünk van a bélrendszer megfelelő működéséhez, de a magas rosttartalmú étrendnek fontos szerepe van a cukorbetegség megelőzésében is. Ha nem rajongunk a gyümölcsökért és zöldségekért, akkor más forrásból, például az alábbi gabonafélék rendszeres fogyasztásával is segíthetjük az ajánlott napi 25-40 g rost fogyasztását.
A listán első helyen végzett a kókuszliszt (34 g), másodikként a zsírtalanított lenmagliszt (33 g), mögötte holtversenyben a mák- és a malangaliszt (mindkettő 32 g).
Alacsony rosttartalmú diéta esetén a tápiókaliszt (0g), rizsliszt (0,5 g) vagy kölesliszt (3,5 g) fogyasztása javasolt.
Dobogósok a szénhidrát kategóriában
E kategóriában három gluténmentes liszt is a dobogó első fokára került, egyaránt 86 g szénhidrátot tartalmaz ugyanis a tápióka-, és nyílgyökér- és az édesburgonyaliszt is. Nem sokkal marad el – 83g – a második helyezett burgonyaliszt, a sort pedig 79 g szénhidrátot tartalmazó malanga liszt zárja. Kivételesen meg kell említeni a negyedik helyezettet is, mert a gluténmentes diétában nagyon gyakran használt alapanyagról van szó: a rizsliszt (78 g).
Ha csökkenteni szeretnénk a napi bevitt szénhidrát mennyiséget, akkor messze a legjobb választás a kendermagliszt (3,7 g), de e célból mandulalisztet (7,7 g) vagy máklisztet (7,8 g) is célszerű fogyasztani.
A zsírtartalom szerinti sorrend befutói
A többi versenyzőt messze maga mögé utasítva első helyen a szezámmagliszt (20 g), második helyen a szójaliszt (14 g), majd holtversenyben a harmadik helyen a kókusz- és a mákliszt (12 g).
Zsírszegény diétában a 0 g zsírt tartalmazó nyílgyökérliszt a győztes, szorosan követi – 0,3 g - második helyen a burgonya- és zöldbanánliszt, végül a sort a malangaliszt zárja (0,4 g).
Személyre szabott étrend
A felsorolt tápanyagértékek mellett persze figyelembe kell venni az egyéni életmód és életkor függvényében javasolt napi energiaszükségletet is. A gluténérzékenység mellett meglévő egyéb allergia vagy intolerancia esetén az adott liszt hasonló adottságokkal bíró másikra cserélhető, illetve egyéb betegségeket (például pajzsmirigy probléma, inzulinrezisztencia) is figyelembe véve személyre szabott, teljes értékű étrendet lehet összeállítani, ehhez azonban érdemes szakember segítségét kérni.
Téma szakértői
Szkladányi-Szabó Lucia
holisztikus dietetikus
Dr. Sárdi Krisztina
belgyógyász, gasztroenterológus
Vajdovich Dorottya
dietetikus, Okleveles táplálkozástudományi szakember Msc
Orvos válaszol
Kedves Doktornő/Doktor Úr!
Lányom 7,5 éves, egy éve tejfehérje és paradicsom diétán van.
Egy évve. ezelőtt a coaliakia panel Transzglutamináz IgA értéke (referencia érték 0,00-50,00) 78,94 pozitív lett, Mikrocitózis +, ezt követően bélbiopsziát vettek tőle, melyet negatívra értékeltek, így nem kellett gluténre diétáznunk.
Idén újra vettek tőle vért, mely értéke IgA és IgG negatív lett (értéket idén nem tüntettek fel, 0,00-20,00 -ig normál érték). Emellett, a tavalyi eredmények miatt megcsináltattuk a genetika tesztet, mely DQ2,5 lett.
Lányomnak a fogzománcán (újonnan nőtt első két metszőfogán) elszíneződés látható, illetve szinte egész évben (nyáron volt egy tünetmentes időszak) ekcémája van. Nyár kivételével a kézfején és ujjain vöröses, apró pici vérzések, hámló bőr (gasztroenterológus szerint duhring-ra hasonlít, lehet, hogy az), fartájon pedig újabban nagyon sok kis apró hólyag, illetve térde mellett, derék tájon és lábfején apró kis pöttyök, illete egy alkalommal a combján is kisebb hólyagok jelentek meg, melyek nem viszketnek csak nagyon ritkán, viszont nagyon fájnak neki, szteroidos gyulladásgátlóra javulnak.
Emellett csecsemő kora óta alvás zavarral küzd, "ideges láb" syndroma miatt nehezen alszik el, illetve pavor, alvajárás, és ezt követő ébredéskor láb bizsergés, zsibbadás szerű érzése van.
Ezen túl idegrendeszeri problémáink, szenzoros problémák, viselkedés zavar, étkezésében nagyon válogatós, gyümölcsök közül csak az almát, zöldségek közül brokkolit krém leves formájában eszi, illetve sárgarépát főzve. Ha mégis megkóstol más zöldséget-gyümölcsöt, puffadása, hasfájása lesz tőle. (tésztát, húst, rizst, krumplit eszi szívesen).
Gasztroenterológus szerint ha nem károsodtak a bélbolyhok, akkor nem áll fenn cöliakia.
Úgy tudom, ez az elmélet megdőlt, illetve ennek ellenére is fennállhat a betegség, vagy kialakulóban lehet. Illetve más esetben úgy tudom, ha az IgA és a genetika pozitív, akkor az cöliakia.
Tehát ha tavaly csináltattuk volna meg a genetikai tesztet, akkor vajon kimondták volna rá?
Allergológus szerint, ha már egyszer jelzett a szervezet, és a genetika teszt alapján is veszélyeztetett, akkor azonnal el kellene kezdenünk diétázni, nem megvárni, míg a bélbolyhok tönkre mennek (a gasztroenterológusnak viszont az a feladata, hogy a tönkrement bélbolyhot igazolja). (annak ellenére, hogy idén negatív lett a vér eredmény)
Mások szerint a (korábbi) pozitív IgA egyértelműen cöliakiat jelenthet.
A kérdésem az lenne, hogy ez alapján lehet-e lányom coliakiás, vagy ha idén negatív lett a vérkép diéta nélkül, akkor ez elvethető (illetve hogy fordulhat elő az ellentmondás)?
Nagyon sok megpróbáltatáson és rengeteg orvoson vagyunk már túl, viszont fontos lenne tudnunk, kell-e diétáznunk vagy sem.
Esetleges duhring betegség esetén előfordul, hogy nem állandó jelleggel jönnek a tünetek (nyáron volt egy tünet mentes időszak)? Illetve lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű vagy minőségű glutén fogyasztás (teljes kiőrlésű pékáru), esetén súlyosbodnak a tünetek?
Olvastam az A típusos cöliakiáról, ahol a bélbolyhok súlyos károsodása nélkül is fennállhat a betegség.
Természetesen, amennyiben további vizsgálat szükséges, mindenképp elvégeztetnénk, lehetőleg egy alkalom alatt (ez esetben mit érdemes megcsináltatni?). Lányom már retteg az orvosoktól, ezért szeretnék előzetesen érdeklődni, hogy felesleges vizsgálatoknak már ne kelljen kitennünk őt.
4 éves korában prick teszt kimutatta a tejfehérjét, fűféléket, búzát.
Azóta vérvizsgálat semmilyen allergiát nem mutatott ki nála, tehát megvonásos diéta alapján, nem azonnali, hanem késleltetett reakcióval szűrtük ki a tejfehérjét és paradicsomot.
Érdemes még más vizsgálatokat elvégeztetnünk, vagy a fentiek alapján fennállhat cöliákia?
Köszönöm válaszukat!
Lányom 7,5 éves, egy éve tejfehérje és paradicsom diétán van.
Egy évve. ezelőtt a coaliakia panel Transzglutamináz IgA értéke (referencia érték 0,00-50,00) 78,94 pozitív lett, Mikrocitózis +, ezt követően bélbiopsziát vettek tőle, melyet negatívra értékeltek, így nem kellett gluténre diétáznunk.
Idén újra vettek tőle vért, mely értéke IgA és IgG negatív lett (értéket idén nem tüntettek fel, 0,00-20,00 -ig normál érték). Emellett, a tavalyi eredmények miatt megcsináltattuk a genetika tesztet, mely DQ2,5 lett.
Lányomnak a fogzománcán (újonnan nőtt első két metszőfogán) elszíneződés látható, illetve szinte egész évben (nyáron volt egy tünetmentes időszak) ekcémája van. Nyár kivételével a kézfején és ujjain vöröses, apró pici vérzések, hámló bőr (gasztroenterológus szerint duhring-ra hasonlít, lehet, hogy az), fartájon pedig újabban nagyon sok kis apró hólyag, illetve térde mellett, derék tájon és lábfején apró kis pöttyök, illete egy alkalommal a combján is kisebb hólyagok jelentek meg, melyek nem viszketnek csak nagyon ritkán, viszont nagyon fájnak neki, szteroidos gyulladásgátlóra javulnak.
Emellett csecsemő kora óta alvás zavarral küzd, "ideges láb" syndroma miatt nehezen alszik el, illetve pavor, alvajárás, és ezt követő ébredéskor láb bizsergés, zsibbadás szerű érzése van.
Ezen túl idegrendeszeri problémáink, szenzoros problémák, viselkedés zavar, étkezésében nagyon válogatós, gyümölcsök közül csak az almát, zöldségek közül brokkolit krém leves formájában eszi, illetve sárgarépát főzve. Ha mégis megkóstol más zöldséget-gyümölcsöt, puffadása, hasfájása lesz tőle. (tésztát, húst, rizst, krumplit eszi szívesen).
Gasztroenterológus szerint ha nem károsodtak a bélbolyhok, akkor nem áll fenn cöliakia.
Úgy tudom, ez az elmélet megdőlt, illetve ennek ellenére is fennállhat a betegség, vagy kialakulóban lehet. Illetve más esetben úgy tudom, ha az IgA és a genetika pozitív, akkor az cöliakia.
Tehát ha tavaly csináltattuk volna meg a genetikai tesztet, akkor vajon kimondták volna rá?
Allergológus szerint, ha már egyszer jelzett a szervezet, és a genetika teszt alapján is veszélyeztetett, akkor azonnal el kellene kezdenünk diétázni, nem megvárni, míg a bélbolyhok tönkre mennek (a gasztroenterológusnak viszont az a feladata, hogy a tönkrement bélbolyhot igazolja). (annak ellenére, hogy idén negatív lett a vér eredmény)
Mások szerint a (korábbi) pozitív IgA egyértelműen cöliakiat jelenthet.
A kérdésem az lenne, hogy ez alapján lehet-e lányom coliakiás, vagy ha idén negatív lett a vérkép diéta nélkül, akkor ez elvethető (illetve hogy fordulhat elő az ellentmondás)?
Nagyon sok megpróbáltatáson és rengeteg orvoson vagyunk már túl, viszont fontos lenne tudnunk, kell-e diétáznunk vagy sem.
Esetleges duhring betegség esetén előfordul, hogy nem állandó jelleggel jönnek a tünetek (nyáron volt egy tünet mentes időszak)? Illetve lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű vagy minőségű glutén fogyasztás (teljes kiőrlésű pékáru), esetén súlyosbodnak a tünetek?
Olvastam az A típusos cöliakiáról, ahol a bélbolyhok súlyos károsodása nélkül is fennállhat a betegség.
Természetesen, amennyiben további vizsgálat szükséges, mindenképp elvégeztetnénk, lehetőleg egy alkalom alatt (ez esetben mit érdemes megcsináltatni?). Lányom már retteg az orvosoktól, ezért szeretnék előzetesen érdeklődni, hogy felesleges vizsgálatoknak már ne kelljen kitennünk őt.
4 éves korában prick teszt kimutatta a tejfehérjét, fűféléket, búzát.
Azóta vérvizsgálat semmilyen allergiát nem mutatott ki nála, tehát megvonásos diéta alapján, nem azonnali, hanem késleltetett reakcióval szűrtük ki a tejfehérjét és paradicsomot.
Érdemes még más vizsgálatokat elvégeztetnünk, vagy a fentiek alapján fennállhat cöliákia?
Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Édesanya!
Ilyen összetett panaszokra nem lehet röviden válaszolni. Javaslok egy gasztroenterológiai szakorvosi vizitet. Dr.Polgár Marianne gyermek és gasztroenterológus szakorvost ajánlanám. Főorvosnő rendelése:
kedd 08:30-12:00 és szerda 15:00-19:00 vizit díja:24.000 Ft
A www.allergiakozpont.hu oldalunkon megnézheti főorvosnő tevékenységét és a fénykép mellett online is tud időpontot foglalni.
Üdvözlettel:
Hauser gyöngyi
asszisztens
Ilyen összetett panaszokra nem lehet röviden válaszolni. Javaslok egy gasztroenterológiai szakorvosi vizitet. Dr.Polgár Marianne gyermek és gasztroenterológus szakorvost ajánlanám. Főorvosnő rendelése:
kedd 08:30-12:00 és szerda 15:00-19:00 vizit díja:24.000 Ft
A www.allergiakozpont.hu oldalunkon megnézheti főorvosnő tevékenységét és a fénykép mellett online is tud időpontot foglalni.
Üdvözlettel:
Hauser gyöngyi
asszisztens
