A csalánkiütés a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. Az orvosi nevén urticaria, a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A kiváltó okokról és kezelési lehetőségekről dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusa ad felvilágosítást.
A csalánkiütés a lakosság közel 20 %-át érintő allergiás bőrbetegség. Az orvosi nevén urticaria, a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával járó tünetegyüttes, melynek oka a hisztamin nevű anyag felszabadulása a bőrben. Gyakran arc-, szemhéj-, ajak-, súlyos esetekben nyelvduzzanat, nehézlégzés is társulhat hozzá. A kiváltó okokról és kezelési lehetőségekről dr. Garaczi Edina, a Budai Allergiaközpont bőrgyógyász-allergológusa ad felvilágosítást.
A csalánkiütések diagnózisát nehezíti, hogy sokszor mire a beteg orvoshoz kerül a panaszai már megszűntek. Egyéntől és a kiváltó okok függvényében a tünetek órákon, napokon, vagy heteken át is jelentkezhetnek. Van, aki életében csak egyszer-kétszer tapasztalja a csalánkiütéssel járó kellemetlenségeket, másoknál viszont visszatérő panaszokat jelentenek a test egyes pontjain megjelenő, viszkető duzzanatok. Általánosságban a betegeknek azt javasoljuk, hogy a tartósan, 6 hétnél tovább fennálló csalánkiütések esetében nem elégedhetünk meg a tünetek kezelésével, a további okokat is vizsgálni kell.
A hirtelen jelentkező csalánkiütések egyik leggyakoribb oka az új gyógyszerek bevezetése, vagy a régóta szedett gyógyszerek leváltása. Utóbbi esetben az azonos hatóanyag mellett megjelenő különböző adalékanyagok, vagy vivőanyagok okozhatnak problémát. Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató is okozhat kiütéseket. Megfázás kapcsán használt torokfertőtlenítő, szopogató tabletta, orrspray is csalánkiütést provokálhat. Természetgyógyászati készítmények, biokapszulák, gyógyteák, gyógyfüvek nagyon gyakran okoznak csalánkiütéseket.
A másik leggyakoribb ok az úgynevezett étel intolerancia (nem valódi allergia) kialakulása. Ezekben az esetekben főleg a mesterséges színezőanyagok, tartósítószerek, aromák okozzák a csalánkiütéseket. Ilyenkor olyan ételek is problémát okoznak, amiket korábban panasz nélkül fogyasztott (pl. fűszerkeverékekben vagy készételekben jelen lévő ízfokozók, tartósítószerek, üdítőitalok, édességek csokoládé, cukorka, fagylalt). Ilyen esetekben tartósítószer-színezékmentes diéta tartása javasolt. Friss gyümölcsök például eper, málna, déligyümölcsök, kivi, ananász is állhat a háttérben, főleg kisgyermekekben vagy pollenallergiás felnőttekben okoznak tüneteket.
Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) is társulhat csalánkiütések megjelenése. Ilyen esetben a panaszok megszűnéséhez az autoimmun betegséget kell kezelni. Gyulladásos gócok (gyulladt mandula, rossz fog, nőgyógyászati, urológiai fertőzések) is állhatnak a háttérben. Ezek kivizsgálása és kezelése a tüneteket megszünteti. Fizikai okok, például hideg, meleg vagy testmozgás is okozhat csalánkiütést. A fizikai okok miatt jelentkező csalánkiütések pontos mechanizmusát nem ismerjük: átmeneti jelleggel állnak fenn, idővel a panaszok csökkennek vagy elmúlnak.
A kiütések ellen a tüneteket csökkentő, antihisztamin tabletta készítmények átmenetileg hatásosak lehetnek, de a betegség megszüntetéséhez az okok kivizsgálása és kezelése szükséges. A kiváltó ok ismeretében a kezelés legfontosabb lépését annak megszüntetése jelenti. Megoldás lehet így például az új gyógyszer abbahagyása, kiváltása más készítménnyel vagy tartósítószer-mentes diéta tartása is.
csalánkiütés
ételallergia
gyógyszerallergia
ekcéma
allergiás bőrtünetek kezelése
Vélemények dr. Garaczi Edina PhD-ről >>>
Rendelés típusa:
További véleményekTeljes mértékben elégedett voltam. A doktornő maximálisan figyelt rám, minden megtett, hogy segítsen. Teljeskörű tájékoztatást kaptam, mind az állapotomról, mind a gyógyulás felé vezető útról. Nagyon ritka az ilyen orvos. Örömmel fogok vissza térni a kontrollra.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.