Kutatások szerint a vitaminokban és tápanyagokban gazdag AIP diéta segíthet a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknek. Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy mire kell figyelni az erősen megszorító étrend kapcsán.
Az AIP étrend alapvetően a szervezetben fennálló gyulladást csökkentheti, és az autoimmun betegség típusától függően, az egyéb tünetekre is kedvező hatással lehet. A diéta lényege röviden összefoglalva, hogy sovány húsokat, halat, bizonyos zöldségeket és kis mértékben gyümölcsöt lehet fogyasztani. Kerülendők a készételek, adalékanyagok, a cukor minden formában, a tej és a gabonafélék. Az AIP során idővel, megadott módon, fokozatosan vissza lehet építeni ezeket az étrendbe, figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek.
„A diéta összeállítása során figyelembe kell venni az egyéni toleranciát, egyéb érzékenységet is. Fontos az étrend fokozatos visszaépítése, szükség szerint a problémás alapanyagok helyettesítése, mert az AIP egy erősen megszorító diéta, nem szabad huzamosabb ideig folytatni.”
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) egyre több embert érintenek, gyermekek és középkorúak között is egyre gyakoribb. Két legelterjedtebb formája a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Mindkét betegség jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét, ám végleges gyógymód egyikre sincsen, gyógyszerekkel és életmódváltással lehet a tüneteket kezelni. Ennek része az étrend átalakítása is, kutatók szerint ennek során pedig érdemes az AIP diéta elveit is figyelembe venni.
Az Inflammatory Bowel Disease folyóiratban közölt kutatásban résztvevő IBD-s betegek 6 hetes eliminációs időszakot követően 5 hetes fenntartó diétás étrendet követtek. Az első egy szigorúbb, több élelmiszert kizáró, a második egy megengedőbb, változatosabb étrendet jelent, előre megadott módon. A diéta hatására a betegséget jelző értékek – széklet- és endoszkópos vizsgálat eredményei – jelentősen javultak a 11. hét végére.
Ha a bélflóra egyensúlya felborul, a bélben élő baktériumok összetétele megváltozik. Ez hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához is, sőt az egész szervezetre kihat, akár a test egyéb pontjain is immun- és gyulladásos reakciókat indíthat el. Az egészséges bélflóra fenntartása, vagy a már kialakult betegség esetén visszaállítása tehát kulcsfontosságú a kezelés szempontjából.
„Gyulladásos bélbetegségek esetén, a gyógyszeres kezelés mellett, az életmódváltás részeként személyre szabott diéta összeállítására van szükség, amelynek segítségével a panaszokat csökkenteni tudjuk. Hosszútávon a cél egy fenntartható, kiegyensúlyozott, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrend beépítése a mindennapokba.”
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.