Kutatások szerint a vitaminokban és tápanyagokban gazdag AIP diéta segíthet a gyulladásos bélbetegségben (IBD) szenvedőknek. Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa elmondta, hogy mire kell figyelni az erősen megszorító étrend kapcsán.
Az AIP étrend alapvetően a szervezetben fennálló gyulladást csökkentheti, és az autoimmun betegség típusától függően, az egyéb tünetekre is kedvező hatással lehet. A diéta lényege röviden összefoglalva, hogy sovány húsokat, halat, bizonyos zöldségeket és kis mértékben gyümölcsöt lehet fogyasztani. Kerülendők a készételek, adalékanyagok, a cukor minden formában, a tej és a gabonafélék. Az AIP során idővel, megadott módon, fokozatosan vissza lehet építeni ezeket az étrendbe, figyelni kell, hogy visszatérnek-e a tünetek.
„A diéta összeállítása során figyelembe kell venni az egyéni toleranciát, egyéb érzékenységet is. Fontos az étrend fokozatos visszaépítése, szükség szerint a problémás alapanyagok helyettesítése, mert az AIP egy erősen megszorító diéta, nem szabad huzamosabb ideig folytatni.”
A gyulladásos bélbetegségek (IBD) egyre több embert érintenek, gyermekek és középkorúak között is egyre gyakoribb. Két legelterjedtebb formája a Crohn-betegség és a fekélyes vastagbélgyulladás (colitis ulcerosa). Mindkét betegség jelentősen befolyásolja az érintettek életminőségét, ám végleges gyógymód egyikre sincsen, gyógyszerekkel és életmódváltással lehet a tüneteket kezelni. Ennek része az étrend átalakítása is, kutatók szerint ennek során pedig érdemes az AIP diéta elveit is figyelembe venni.
Az Inflammatory Bowel Disease folyóiratban közölt kutatásban résztvevő IBD-s betegek 6 hetes eliminációs időszakot követően 5 hetes fenntartó diétás étrendet követtek. Az első egy szigorúbb, több élelmiszert kizáró, a második egy megengedőbb, változatosabb étrendet jelent, előre megadott módon. A diéta hatására a betegséget jelző értékek – széklet- és endoszkópos vizsgálat eredményei – jelentősen javultak a 11. hét végére.
Ha a bélflóra egyensúlya felborul, a bélben élő baktériumok összetétele megváltozik. Ez hozzájárulhat a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához is, sőt az egész szervezetre kihat, akár a test egyéb pontjain is immun- és gyulladásos reakciókat indíthat el. Az egészséges bélflóra fenntartása, vagy a már kialakult betegség esetén visszaállítása tehát kulcsfontosságú a kezelés szempontjából.
„Gyulladásos bélbetegségek esetén, a gyógyszeres kezelés mellett, az életmódváltás részeként személyre szabott diéta összeállítására van szükség, amelynek segítségével a panaszokat csökkenteni tudjuk. Hosszútávon a cél egy fenntartható, kiegyensúlyozott, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrend beépítése a mindennapokba.”
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.