Gluténmentes diéta vagy búzaallergia diéta? Ha a gabonafélék fogyasztása miatt panaszai jelentkeznek, akkor mielőtt bármilyen diétába kezdene, forduljon gasztroenterológushoz. A szükséges vizsgálatok elvégzését követően derülhet fény arra, hogy a diagnózist követően pontosan milyen és mennyire szigorú diétát kell tartania. A mentes diéták útvesztőjében Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa segít eligazodni.
A glutén fogyasztása két okból okozhat panaszokat. Van, akinél autoimmun gluténérzékenység – lisztérzékenység és cöliákia néven is ismert – és van, akinél nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) áll fenn. Mindkettő gluténmentes diétával kezelhető, de van néhány fontos különbség a két étrend között.
Glutént tartalmaz a búza (tönköly és a durum is), rozs és árpa, ezeket teljes mértékben ki kell hagyni az étkezésből. Aki először szembesül a mentes étkezésre vonatkozó megszorításokkal, megdöbbenve tapasztalja, hogy mennyi mindenben található glutén. A péksütemények és a tészták mellett számtalan készétel – például felvágottak, májkrémek, joghurtok, fagyasztott burgonya - összetevői közt is szerepel, éppen ezért a vásárlás során fontos mindig elolvasni a termékek csomagolásán lévő leírást.
A gluténmentes étkezés mellett is lehet azonban nagyon is változatos étrendet összeállítani. Ehhez csak azt kell ismernünk, hogy melyik alapanyagot mivel helyettesíthetünk és milyen konyhai praktikával tudunk a korábbi ízekhez hasonlót – vagy épp újat és még az is lehet, hogy finomabbat – létrehozni.
A fentiektől eltérő külön kórkép a búzaallergia. Ilyenkor nem autoimmun és nem is felszívódási probléma áll a háttérben, hanem ételallergia. Ha a búzaallergiás búzatartalmú ételt fogyaszt, akkor allergiás tünetei jelentkeznek, melyek az enyhébb gyomor- és bélrendszeri tünetektől kezdve akár az életveszélyesig is terjedhetnek. (A búzaallergia egy bizonyos típusa fizikai terhelésre anafilaxiás sokkot okozhat.)
A glutén-, vagy búzamentes étkezésre való átálláshoz sok türelemre lesz szükségünk. A bevásárlás során is oda kell figyelni az összetevőkre, a bevált konyhai praktikákon is változtatni, az új ízeket elfogadni mind időbe telik. A táplálkozási szakember ebben az időszakban is sokat tud segíteni. Nemcsak a teljesértékű étrendhez szükséges alapanyagok összeállításában, hanem olyan praktikus tanácsokkal – például melyik lisztet használjuk sütéshez, főzéshez, mit adjunk a tésztához, hogy a sütemény finomabb legyen -, amikkel ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebbé tehető.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.