Gluténmentes diéta vagy búzaallergia diéta? Ha a gabonafélék fogyasztása miatt panaszai jelentkeznek, akkor mielőtt bármilyen diétába kezdene, forduljon gasztroenterológushoz. A szükséges vizsgálatok elvégzését követően derülhet fény arra, hogy a diagnózist követően pontosan milyen és mennyire szigorú diétát kell tartania. A mentes diéták útvesztőjében Szabó Lucia, a Budai Allergiaközpont dietetikusa segít eligazodni.
A glutén fogyasztása két okból okozhat panaszokat. Van, akinél autoimmun gluténérzékenység – lisztérzékenység és cöliákia néven is ismert – és van, akinél nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS) áll fenn. Mindkettő gluténmentes diétával kezelhető, de van néhány fontos különbség a két étrend között.
Glutént tartalmaz a búza (tönköly és a durum is), rozs és árpa, ezeket teljes mértékben ki kell hagyni az étkezésből. Aki először szembesül a mentes étkezésre vonatkozó megszorításokkal, megdöbbenve tapasztalja, hogy mennyi mindenben található glutén. A péksütemények és a tészták mellett számtalan készétel – például felvágottak, májkrémek, joghurtok, fagyasztott burgonya - összetevői közt is szerepel, éppen ezért a vásárlás során fontos mindig elolvasni a termékek csomagolásán lévő leírást.
A gluténmentes étkezés mellett is lehet azonban nagyon is változatos étrendet összeállítani. Ehhez csak azt kell ismernünk, hogy melyik alapanyagot mivel helyettesíthetünk és milyen konyhai praktikával tudunk a korábbi ízekhez hasonlót – vagy épp újat és még az is lehet, hogy finomabbat – létrehozni.
A fentiektől eltérő külön kórkép a búzaallergia. Ilyenkor nem autoimmun és nem is felszívódási probléma áll a háttérben, hanem ételallergia. Ha a búzaallergiás búzatartalmú ételt fogyaszt, akkor allergiás tünetei jelentkeznek, melyek az enyhébb gyomor- és bélrendszeri tünetektől kezdve akár az életveszélyesig is terjedhetnek. (A búzaallergia egy bizonyos típusa fizikai terhelésre anafilaxiás sokkot okozhat.)
A diéta betartása ezért nagyon fontos. A búzaallergia diagnózisát követően nem szabad búzatartalmú ételeket fogyasztani. Kerülendő a búza összes fajtája, az étrendből ki kell zárni a búzalisztet, -darát, -korpát, -csírát, kuszkuszt, bulgurt, péksüteményeket, kekszeket, tésztákat.
A glutén-, vagy búzamentes étkezésre való átálláshoz sok türelemre lesz szükségünk. A bevásárlás során is oda kell figyelni az összetevőkre, a bevált konyhai praktikákon is változtatni, az új ízeket elfogadni mind időbe telik. A táplálkozási szakember ebben az időszakban is sokat tud segíteni. Nemcsak a teljesértékű étrendhez szükséges alapanyagok összeállításában, hanem olyan praktikus tanácsokkal – például melyik lisztet használjuk sütéshez, főzéshez, mit adjunk a tésztához, hogy a sütemény finomabb legyen -, amikkel ez a kezdeti időszak zökkenőmentesebbé tehető.
A poratka allergiások télen azt tapasztalhatják, hogy felerősödnek a tüneteik. Ennek több oka lehet, elsősorban a magasabb beltéri páratartalom. De vajon meg lehet-e szabadulni az orrdugulást, szemviszketést és tüsszögést, esetleg bőrtünetek okozó poratkáktól? Elég ehhez egy nagy teljesítményű porszívó? Dr. Viszoki Mónika, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész adott választ a kérdésre és beszélt a tüneti és oki kezelés lehetőségeiről is.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.