Így zajlik a kivizsgálás anafilaxia után

Mi az anafilaxia?

Anafilaxiáról akkor beszélünk, ha valamilyen okból – ez lehet egy adott élelmiszer vagy gyógyszer elfogyasztása, de rovarcsípés is – súlyos allergiás reakció jelentkezik. Anafilaxiának nevezzük, ha az alábbi tünetek közül kettő vagy több jelentkezik:

- hirtelen (percektől néhány óra alatt) kialakuló rosszullét

- bőrtünetek (testszerte megjelenő csalánkiütés vagy viszketés, ajak-, nyelv vagy nyelvcsap ödéma)

- légzési probléma

- alacsony vérnyomás, ájulás

- görcsös hasi fájdalom, hányás.

A tünetek egyénenként eltérhetnek és függenek attól is, hogy étel vagy egyéb allergén következtében jelentkeznek-e.

Anafilaxia esetén a betegnek mielőbbi orvosi ellátásra van szüksége, mert a tünetek olyan súlyosak is lehetnek, hogy életveszélyes állapot is kialakulhat. A kórházi kezelést követően pedig ki kell vizsgálni, hogy mi váltotta ki az anafilaxiát. Ez azért lényeges, mert csak így tudja a későbbiekben elkerülni az allergénnel történő érintkezést, illetve így tudja az orvos felírni a receptet, amivel a beteg az anafilaxia esetén egyetlen használható, életkornak megfelelő, életmenő önbelövős adrenalin injekcióhoz hozzájuthat.

Online Bejelentkezés

Dr. Balogh Ádám MSc PhD

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Kivizsgálás anafilaxia után

Az anafilaxia kivizsgálásának első lépése az anamnézis. Ennek során az orvos alaposan kikérdezi a beteget minden olyan témában, amelynek ismerete közelebb vihet a további vizsgálatok és az anafilaxiát kiváltó ok meghatározásához.

• Lényeges, hogy pontosan le tudjuk írni az anafilaxia során tapasztalt tüneteinket.
• Mondjuk el, hogy milyen gyorsan jelentkezett, mennyi idő alatt alakultak ki a panaszok.
• Hogyan szűnt meg, mennyi idő alatt?
• Gyógyszert igényelt-e a tünetek kezelése, arra hogyan reagáltunk.
• Fontos információkat ad a sürgősségi ellátást végző orvos dokumentációja is ezért, ha van, a kórházi zárójelentést vigyük magunkkal a kivizsgálásra.
• Bizonyos körülmények előidézhetik, hogy anafilaxiával reagálunk olyan allergénekre is, amelyekre ezen tényezők nélkül egyébként nem jelentkezne ilyen súlyos allergiás reakció. Ilyen ún. kofaktorok lehetnek például a nem-szteroid gyulladáscsökkentők, a fizikai terhelés, alkohol fogyasztás, a menstruáció, a stressz, de főként gyerekeknél a vírusfertőzések is. A kivizsgálás során ezekről is számoljunk be, például mondjuk el, ha az anafilaxia jelentkezése előtti órákban fájdalomcsillapítót vettünk be.

Allergiavizsgálatok – 4-5 héttel az anafilaxia után

Az anamnézist követően következnek az allergiavizsgálatok. Ezekre az anafilaxia lezajlását követően általában egy hónappal később kerül sor, mert ennél korábban az allergiatesztek álnegatívak is lehetnek. A tesztek megválasztása egyéntől is függ, de jellemzően ritkább a bőrteszt és gyakoribb a vérvizsgálat. Az allergia vérvizsgálatoknak több típusa létezik - például specifikus IgE teszt, komponens alapú/multiplex tesztek, szérum triptáz szint meghatározás – a kivizsgálást végző orvos határozza meg, hogy esetünkben melyikre van szükség.

Az anamnézis és az allergiavizsgálatok eredménye alapján az orvos megállapítja a diagnózist. Az anafilaxiás sokk megelőzéséhez az allergénnel való érintkezést kell elkerülni a jövőben, illetve a betegnek mindig magánál kell hordania az autoinjektort arra az esetre, ha ez nem sikerül és az anafilaxia megismétlődne. Amint ezt a beteg észleli, az önbelövős injekciót a comb izomzatába az előzőleg megismert és begyakorolt módon kell beadnia, ezzel meg tudja előzni az életveszélyes állapot kialakulását, amíg szakszerű orvosi ellátáshoz jut.