A laboreredményeken túl – így zajlik az ételallergia kivizsgálása

Ételallergia vagy más?

Önmagában a gyakori hasfájás, hasmenés és székrekedés nem utal egyértelműen ételallergiára, erre inkább akkor gondolunk, ha többféle tünet együtt jelentkezik a betegnél.

Ha többféle és mindig ugyanolyan tünet jelentkezik együtt, és ezek az étel elfogyasztása után jelentkeznek 2-3 órán belül, akkor valóban ételallergiára gyanakszunk és ez irányba vizsgálódunk – magyarázza dr. Hidvégi Edit. A hasmenés, székrekedés mellett csalánkiütés, anafilaxia kapcsán gondolunk erre, különösen, ha asztma, szénanátha és atópiás dermatitisz is fennáll a betegnél.

Ha azonban a tünetek az étkezést követően 2-3 órán túl vagy még később jelentkeznek, akkor kevésbé valószínű az ételallergia. Igaz ez azokban az esetekben is, amikor változó vagy kizárólag gyomor- és bélrendszeri tünetek fordulnak elő.

Ezért fontos a beteg kikérdezése

A diagnózis megállapításához szükség lesz laborvizsgálatok elvégzésére is, ám ezeket csak a beteg által elmondott információk és az orvosi vizsgálatok után, a szakértő javaslata alapján érdemes megkérni.

A tünetek feltérképezésén túl a laborvizsgálatokat megelőző beszélgetés során a kezelőorvos kitér az öröklött hajlam kérdésére is. Amennyiben ugyanis a családban előfordul valamilyen allergiás betegség, úgy magasabb az ételallergia kialakulásának kockázata. Lényeges szempont az életkor is. Csecsemőkorban gyakoribb az ételallergiás tünetek jelentkezése – főként tápszer és hozzátáplálás kezdetekor – de 3 éves kor után jelentkező tünetek (az olajos magvak kivételével) kapcsán már kisebb a valószínűsége. Ételallergiára utal, ha azonos élelmiszer kapcsán azonos tünetek lépnek fel. Nem valószínű az ételallergia, ha változó élelmiszerekre, változó tünetek jelentkeznek.

Fontos még elkülöníteni az ételallergia és az ételmérgezés tüneteit. Előbbi esetén csak az érintett, utóbbi esetben mindenki, aki fogyasztott az élelmiszerből tüneteket fog produkálni.

További vizsgálatok

Az ételallergia kimutatására IgE vizsgálatot végeznek vérből, de bőrpróbára (prick-teszt) is sor kerülhet. Az ellenanyag az allergénnel szemben termelődik a szervezetben, allergia esetén értéke megemelkedik, így pontosan megmutatja, hogy melyik élelmiszer fogyasztása okozza a tüneteket.

Az ételallergia diagnózisához szükség lehet tüneti napló vezetésére, amiben több napon (3-7) keresztül fel kell jegyezni, hogy mikor, milyen tüneteink jelentkeztek és mit fogyasztottunk az megelőzően. A pontos diagnózis érdekében olykor terheléses vizsgálatra is sor kerül. Ennek során, egy hosszabb diétát követően kell megint a problémásnak vélt élelemiszerből adott mennyiséget fogyasztani és megfigyelik, hogy a tüneteink jelentkeznek-e.

Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy a gyomor- és bélrendszeri tünetek nemcsak ételallergiát, hanem intoleranciát vagy egyéb betegségeket is jelezhetnek. Az ételallergia kivizsgálása során fontos a laborvizsgálat eredményét a beteg tüneteivel összhangban értékelni, és szükség esetén további vizsgálatokat végezni annak érdekében, hogy elkerüljük a felesleges diétás megszorításokat.