Alfa-laktalbumin – mit jelent?

Tejallergia kivizsgálás – milyen életkortól?

A tejallergia tünetei már csecsemőkorban is jelentkezhetnek. Ilyenkor az anyatejjel átjutó allergén fehérjék, vagy a tehéntej alapú tápszer okozzák a tüneteket. Ebben az életkorban sokszor allergia vizsgálatok nem szükségesek, ezért kizárásos diétával – szoptatás alatt az anya tejmentes diétájával – vagy a tápszer cseréjével tudjuk megfigyelni, hogy javulnak-e a tünetek. Ha igen, akkor nagyon valószínű, hogy a tej okozta.

Alfa-laktalbumin és társai nyomában

Kisgyerekeknél egy éves kor felett érdemes vérvizsgálatot végezni tejallergia tisztázására. A vizsgálat során a gyermektől vért vesznek, majd ezt laboratóriumban elemzik. A hagyományos allergia teszt során allergén-specifikus IgE vizsgálat történik, vagyis a vérmintából a tejfehérjére specifikus IgE (az allergia során termelődő ellenanyag) mértékét ellenőrzik. Ha ez a tejfehérjére emelkedett, és a gyermeknél tejallergiára utaló tünetek jelentkeznek, akkor ez megerősíti a diagnózist. A molekuláris allergia teszt ennél még pontosabb eredményt tesz lehetővé.

„Tudjuk, hogy a tejallergiát a tej különböző fehérjéi váltják ki. Az allergén több összetevőből, komponensből áll, a molekuláris vizsgálattal ezeket tudjuk kimutatni. Tehát ezzel nem csak azt tudjuk megállapítani, hogy a tejfehérje IgE emelkedett, hanem azt is pontosan tudni fogjuk, hogy a különböző tejfehérjék közül melyik értéke a magasabb. Mindez nagyon lényeges a további kezelés, a diéta szempontjából.”

A tej különböző fehérjéi

Ma már tudjuk, hogy a tejfehérje, amit korábban egyként kezeltünk, valójában több összetevőből áll. Melyek ezek?

• Alfa-laktalbumin (nBos d 4)
• Beta-laktoglobulin (nBos d 5) és a
• Kazeinek (nBos D 8) (alfa1,alfa2, béta és kappa-kazein)

Attól függően, hogy melyik tejfehérje érték emelkedett a gyermeknél, a high vagy a low risk csoportba soroljuk.

High risk – ha a kazeinek értéke emelkedett

A kazeinek (nBos D 8) hőstabilak, ezért sokkal ellenállóbbak a konyhatechnológiai beavatkozásokra. Ha ez az érték magasabb, akkor valószínűsíthető, hogy a gyermek a tejmentes diétázással nehezebben „növi” ki a tejallergiáját.

Low risk – ha az alfa-laktalbumin és a béta-laktalbumin értéke magasabb

Az alfa-laktalbumin (nBos d 4), vagy a béta-laktoglobulin (nBos d 5) fehérjék nem hőstabilak. Így, ha ezek valamelyike okozza az allergiás reakciót, akkor adott esetben a gyermek fogyaszthatja a hőkezelt tejterméket – például süteménybe sütve – mert ezáltal már jelentősen veszítenek az allergizáló hatásukból. A tejmentes diéta ebben az esetben tehát könnyebben kivitelezhető, illetve idővel várhatóan el is hagyható. Ha az alfa-laktalbumin vagy béta laktalbumin okozza, akkor a gyermekek nagyobb valószínűséggel növik ki a tejallergiát.