Az allergén immunterápia nemcsak a szénanáthás tünetek tartós kezelésére alkalmas. Allergiás asztma esetén is választhatjuk ezt a terápiás módot. Ennek előnyeiről és feltételeiről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.
Nemcsak a tüneteket, hanem a kiváltó okot kezeli, vagyis az immunrendszer működésére hat. A hagyományos tüneti szerekkel - mint például az antihisztamin tabletta vagy szteroid orrspray használatával- szemben nemcsak az alkalmazás ideje alatt fejti ki hatását, hanem hosszú távon is. A teljes kezelés időtartama 3-5 év, a hatás pedig akár 10-12 éven át is tart.
Aki allergiás, az immunrendszere túlműködik, ártalmatlan anyagokra - mint például a pollenekre - is védekezéssel reagál. Az allergén immunterápia az immunrendszer működését hangolja át. A beteg a kezelés ideje alatt azt az anyagot kapja, szigorúan meghatározott dózisban, amire allergiás. Az immunrendszere így megtanulja idővel elviselni az allergén jelenlétét, a tünetei nem jelentkeznek – foglalta össze röviden az allergén immunterápia lényegét dr. Tárnok Ildikó.
Az allergén immunterápiáról akkor sem kell lemondani, ha a betegnél egyszerre áll fenn légúti allergia és asztma. Allergiás asztma esetén azonban fontos megjegyezni, hogy csak enyhe vagy középsúlyos asztmás betegnél kezdhető a kezelés. Dr. Tárnok Ildikó elmondta, ez azt jelenti, hogy a terápia felírása előtt végzett légzésfunkciós vizsgálat eredményében a FEV1 érték 70%, vagy magasabb.
Az allergén immunterápiás kezelésben résztvevők már az első évben jelentős javulásról számolnak be. Az allergiás tüneteik csökkennek, ezzel együtt pedig jelentősen csökken a tüneti készítmények iránti igény is, kevesebb orrspray-t és egyéb allergia gyógyszert használnak, életminőségük is javul.
A tapasztalatok szerint allergiás asztma esetén nemcsak a szénanáthás tünetek, de az asztmás panaszok is jelentősen javulnak. A betegeknél, a kezelőorvossal egyeztetve az asztma gyógyszereket is csökkenteni lehet, enyhe asztma esetén akár el is hagyható a megelőző kezelés.
Allergiás asztma esetén is érdemes tehát az allergén immunterápiát választani. A kezelést legalább 2 hónappal az allergén növény virágzása előtt meg kell kezdeni, parlagfű allergia esetén tehát legkésőbb májusban.
További véleményekTeljeskörű tájékoztatást kaptam már az orvosi konzultáció előtt, hogy mi a menete a vizsgálatoknak. A doktornő is alaposan kikérdezett és a vizsgált után pontos diagnózist tudott felállítani a betegségemről, aminek a kezelését ez nagymértékben megkönnyítette.
A „hipoallergén” kutya vagy macska gondolata reménysugárként szolgál az allergiások számára, akik kisállat társaságra vágynak, azonban maga a kifejezés leginkább csak egy marketingfogás. A tudomány nem támasztja alá, hogy bizonyos fajták kevésbé allergizálnának, mint mások, ugyanis az allergiát okozó fehérjéket még a hipoallergénnek nevezett fajták is kiválasztják. Ugyanakkor van más lehetőség is a tünetek megszüntetésére. Az immunterápiáról dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus beszélt.
Mi közös lehet a Hashimoto-kórban és a cöliákiában? Az autoimmun eredet! Az autoimmun betegségek lényege, hogy a szervezet a saját sejtjeit idegennek, illetve ártalmatlan anyagokat ártalmasnak tekint és támadásba lép ellenük. A Hashimoto esetében a pajzsmirigy az érintett, a cöliákiában (lisztérzékenységben) pedig a káros immunválasz a vékonybélbolyhok pusztulását eredményezi. Éppen ezért nem ritka, hogy a két állapot együttesen van jelen. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont – Prima Medica gasztroenterológusa ezért arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik megléte esetén érdemes a másikat is kivizsgáltatni.