Hogy csíphetjük fülön az ételintoleranciát?

Online Bejelentkezés

+36 30 236 9139

Széll Kálmán tér - 1015 Budapest, Ostrom utca 16

Mikor beszélhetünk ételintoleranciáról?

Ételintolerancia akkor alakul ki, ha bizonyos ételeket az emésztőrendszerünk nem szeret. Ilyenkor elsősorban hasi panaszok – puffadás, hasi fájdalmak, hasmenés, hányinger – jelentkeznek, de fejfájást, fáradtságot és szénanáthát is tapasztalhatunk.

Funkcionális kórképről van szó, mert a háttérben nem szervi elváltozás, hanem bélműködési zavar áll. Ezt azért is fontos hangsúlyozni, mert mielőtt ételintoleranciára gyanakodnánk, először ki kell zárni a tünetek hátterében álló esetleges szervi betegséget – tudtuk meg dr. Pászthory Erzsébettől.

Ne keverjük össze az ételallergiával vagy a lisztérzékenységgel!

A lisztérzékenység és az ételallergia az ételintoleranciához hasonló megjelenésű, de szigorú diétát igényló kórképek, amelyek esetében a kiváltó okot, vagyis a gabonafehérjét (glutént), illetve az allergént teljes mértékben ki kell iktatni az étrendből. A gluténmentes étrend ugyanakkor rendkívül megnehezíti a lisztérzékenység diagnózisát. Tartós hasi panaszok esetén, komoly diéta megkezdése előtt tehát forduljunk orvoshoz!  

Milyen okok állnak az ételintolerancia mögött?

1. Az emésztőenzim hiánya

Ez egy átmeneti vagy tartós állapot, amikor a nem megfelelően megemésztett ételt a vastagbél baktériumai bontják le, ami gázosodást, hasmenést okoz. Ezt látjuk például a laktóz- vagy fruktóz-intolerancia esetében.

2. Érzékenységi reakció bizonyos anyagokra

• Koffein
• Nátrium-glutamát (paradicsom, sajt, húsfélék, gomba, zöldségfélék összetevője, ízfokozóként is használt adalékanyag)
• Szalicilátok (zöldségek, gyümölcsök, alkoholos italok tartalmazzák, de gyógyszerek hatóanyaga is)
• Szulfitok (szárított gyümölcsök, vörösbor) 

Ahogy a felsorolásból láthatjuk, számtalan ételféleség okozhat – önmagában vagy más ételekkel együtt fogyasztva – tüneteket, ezért az azonosítás sokszor nem egyszerű feladat.

Diagnosztikus lehetőségek ételintolerancia gyanúja esetén

• Ételnapló vezetése

A nyomozás első és legegyszerűbb eszköze, ha megfigyeljük, milyen ételek vagy étel-kombinációk fogyasztása után észlel a páciens panaszokat. Nehézséget okozhat ugyanakkor, hogy a tünetek sokszor nem közvetlenül az étkezés után, esetleg csak bizonyos ételtársítások esetében jelentkeznek.

• Kilégzési tesztek laktóz- és fruktóz-intolerancia gyanúja esetén

A vizsgálat során laktóz- vagy fruktóz-tartalmú tesztoldatot kell meginni, majd megadott időközönként több alkalommal egy készülékbe kell levegőt fújni. Intolerancia esetén a tesztoldat tartalmát nagyrészt a bélbaktériumok bontják fermentálással, ami a kilélegzett levegő hidrogén-koncentrációjának emelkedett szintjét eredményezi.

• Ételintolerancia teszt

Az étel-specifikus IgG-szint emelkedés segíthet a panaszt okozó ételek kiszűrésében – de csak ez alapján soha ne tartsunk szigorú diétát!

• DAO-szint mérés

A hisztamint bontó enzim, a deamino-oxidáz csökkent koncentrációja valószínűsítheti a hisztamin-intolerancia fennállását.

• Genetikai tesztek

A betegségre való öröklött hajlam kimutatására alkalmas tesztek lisztérzékenység, illetve laktóz-intolerancia esetében alkalmazandók.

• Eliminációs (próba) étrendek

Ilyenkor egyféle ételt vagy étel-csoportokat átmenetileg kiiktatunk a diétából, majd megfigyeljük, hogyan alakulnak a panaszok. A leggyakoribb okok kiszűrésére alkalmas eliminációs étrend a FODMAP diéta.

Mit kell tudni a FODMAP diétáról?

A FODMAP mozaikszó: bélbaktériumok által bontott szénhidrátok és cukor-alkoholok (Fermentable Oligo-, Di-, Monosaccharids And Polyols) összefoglaló neve.

A magas FODMAP-tartalmú élelmiszerek listája igen hosszú, a legfontosabbak talán a következők:

• Gabonafélék – búza, rozs
• Édesítőszerek – méz, mannitol, sorbitol, xylit
• Tej – minden állati eredetű tej és tejtermék
• Gyümölcsök – körte, alma, görögdinnye, sárga- és őszibarack
• Zöldségek – káposzta, hagyma, karfiol, brokkoli
• Hüvelyesek – bab, borsó szója

Ha ezek nem emésztődnek meg kielégítően a vékonybélben, a vastagbélben bekövetkező bakteriális bontás gázosodást, hasmenést okozhat.

A diéta lényege, hogy a magas FODMAP tartalmú ételeket 6 hétig mellőzzük, majd fokozatosan, 3 naponként egy-egy magas FODMAP-tartalmú ételt visszavezetve az étrendbe, megfigyeljük, okoz-e panaszokat.

A diétát kifejlesztő ausztrál munkacsoport közlése szerint FODMAP-étrenddel az irritábilis bél szindrómában szenvedő betegek több mint felénél sikerült tünetmentességet biztosító étrendet kialakítani. A siker a szakszerű irányításon múlhat, ezért kérjük dietetikus segítségét!

Táplálkozási hiányállapot kialakulásának veszélye miatt szigorúan FODMAP-szegény diétát 6 hétnél hosszabb ideig semmiképpen sem tartsunk!

Jegyezzük meg!

Ha ételintoleranciára utaló tüneteket észlelünk magunkon, ne kezdjünk bele a mostanában divatos étrendek valamelyikébe, hanem először egyeztessünk orvosunkkal; szükség esetén pedig dietetikus segítségével kaphatunk személyre szabott étrendet!