Meddig kell gluténmentesen étkeznem?

Meddig kell gluténmentesen étkeznem?

Dr. Sárdi Krisztina Létrehozva: 2017.07.03 Módosítva: 2017.12.05
A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel. Erről és a kivizsgálás nélkül megkezdett diéta veszélyeiről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa számolt be.

A lisztérzékenységként ismert autoimmun betegség, a cöliákia mellett gyakoribb a nem-cöliákiás-gluténérzékenység (NCGS). Mindkét betegség un. gluténfüggő betegség, vagyis a gluténnek központi szerepe van a kialakulásukban, és kezelésük egyenlő a gluténmentes étkezéssel. Erről és a kivizsgálás nélkül megkezdett diéta veszélyeiről dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa számolt be.

Puffadástól fejfájásig

A glutén fogyasztásával összefüggő tünetekről egyre többet hallunk az utóbbi időben. A gluténtartalmú élelmiszerek fogyasztása szerteágazó tüneteket okozhat: az emésztőszervi panaszokon túl (hasmenés, puffadás, székrekedés) a fejfájáson át a menstruációs problémákig, hangulati ingadozások és bőrtünetek is jelezhetik, ha szervezetünk számára gondot okoz a glutén lebontása. Sokan ezért saját magukat tesztelve mellőzik egy időre a gluténtartalmú ételek fogyasztását, ami azonban több okból is kockázatos.

Mi a baj a gluténmentes étkezéssel?

Ha orvosi kivizsgálást követően történik, dietetikus segítségével összeállított, a hiányállapotok kialakulását megelőző étrenddel, a kiegyensúlyozott táplálkozás elvei szerint, akkor semmi gond sincs vele. Ám ha ez nem valósul meg, elhúzódó panaszokra és kellemetlen szövődményekre is számíthatunk.
Meddig kell gluténmentesen étkeznem?- A glutén fogyasztásával összefüggő hasi panaszok más betegségek – például IBS, laktóz érzékenység, kontaminált vékonybél szindróma – tünetei is lehetnek. Ha nem végezzük el a cöliákia diagnózisához szükséges vizsgálatokat, akkor ezek a betegségek rejtve maradnak. Ha így kezdünk el diétázni, akkor felesleges diétás megszorításokkal, plusz kiadásokkal – a gluténmentes étkezés költségei magasabbak – késleltetjük a pontos diagnózist, és mindeközben továbbra is szenvedünk a tüneteinktől.
- Hiányállapotok kialakulásához vezethet, ha a glutént egyoldalúan összeállított diétával iktatjuk ki az étrendünkből. A gluténmentes alapanyagokkal étkezni több kiadást jelent a korábbiakhoz képest. Nem egészséges, ha ezt úgy próbáljuk meg elkerülni, hogy a gabonaféléket száműzzük az étlapról és inkább csak a garantáltan gluténmentes és kedvezőbb árfekvésű rizsre és burgonyára alapozzuk az étkezésünket.
- További betegségek megjelenéséhez vezethet. A gluténmentes étkezésben a lassú felszívódású, értékes rostokat tartalmazó teljes kiőrlésű gabonafélék is tiltólistára kerülnek. Ezekre nemcsak a jobb emésztés érdekében van szükségünk, de rendszeres fogyasztásuk például bizonyítottan csökkenti a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Feleslegesen tehát ne zárjuk ki őket az étkezésünkből. Ha erre az orvosi vizsgálatok alapján mégis szükség van, akkor dietetikus tud olyan rostdús, gluténmentes gabonaféléket ajánlani, melyekkel helyettesíthetjük a teljes kiőrlésű gabonákat.
- Ha már hosszabb ideje diétázunk, akkor a szervezetünkben lecsökken a cöliákia diagnózisához szükséges ellenanyag mértéke. Ha a panaszaink a diéta mellett sem javulnak, és csak ezt követően megyünk el kivizsgálásra, akkor a pontos diagnózishoz újra fogyasztanunk kell gluténtartalmú ételeket, ám a terhelés hatására a tünetek még intenzívebben jelentkezhetnek.

Előbb az orvos, aztán a diéta!

Ha valaki valóban lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni. A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról. A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük. NCGS esetében is gluténmentes étkezést javasolunk, de tekintettel arra, hogy ebben a betegségben bélboholy károsodás nem következik be, illetve szövődményekre sem kell számítani, a diéta tartásánál megengedőbbek vagyunk.

Téma szakértői

Sarnyai Tünde

gyermek dietetikus

Dr. Balogh Ádám MSc PhD

allergia specialista, csecsemő és gyermekgyógyász

Orvos válaszol

Kedves Doktornő/Doktor Úr!

Lányom 7,5 éves, egy éve tejfehérje és paradicsom diétán van.

Egy évve. ezelőtt a coaliakia panel Transzglutamináz IgA értéke (referencia érték 0,00-50,00) 78,94 pozitív lett, Mikrocitózis +, ezt követően bélbiopsziát vettek tőle, melyet negatívra értékeltek, így nem kellett gluténre diétáznunk.

Idén újra vettek tőle vért, mely értéke IgA és IgG negatív lett (értéket idén nem tüntettek fel, 0,00-20,00 -ig normál érték). Emellett, a tavalyi eredmények miatt megcsináltattuk a genetika tesztet, mely DQ2,5 lett.

Lányomnak a fogzománcán (újonnan nőtt első két metszőfogán) elszíneződés látható, illetve szinte egész évben (nyáron volt egy tünetmentes időszak) ekcémája van. Nyár kivételével a kézfején és ujjain vöröses, apró pici vérzések, hámló bőr (gasztroenterológus szerint duhring-ra hasonlít, lehet, hogy az), fartájon pedig újabban nagyon sok kis apró hólyag, illetve térde mellett, derék tájon és lábfején apró kis pöttyök, illete egy alkalommal a combján is kisebb hólyagok jelentek meg, melyek nem viszketnek csak nagyon ritkán, viszont nagyon fájnak neki, szteroidos gyulladásgátlóra javulnak.

Emellett csecsemő kora óta alvás zavarral küzd, "ideges láb" syndroma miatt nehezen alszik el, illetve pavor, alvajárás, és ezt követő ébredéskor láb bizsergés, zsibbadás szerű érzése van.

Ezen túl idegrendeszeri problémáink, szenzoros problémák, viselkedés zavar, étkezésében nagyon válogatós, gyümölcsök közül csak az almát, zöldségek közül brokkolit krém leves formájában eszi, illetve sárgarépát főzve. Ha mégis megkóstol más zöldséget-gyümölcsöt, puffadása, hasfájása lesz tőle. (tésztát, húst, rizst, krumplit eszi szívesen).

Gasztroenterológus szerint ha nem károsodtak a bélbolyhok, akkor nem áll fenn cöliakia.

Úgy tudom, ez az elmélet megdőlt, illetve ennek ellenére is fennállhat a betegség, vagy kialakulóban lehet. Illetve más esetben úgy tudom, ha az IgA és a genetika pozitív, akkor az cöliakia.

Tehát ha tavaly csináltattuk volna meg a genetikai tesztet, akkor vajon kimondták volna rá?

Allergológus szerint, ha már egyszer jelzett a szervezet, és a genetika teszt alapján is veszélyeztetett, akkor azonnal el kellene kezdenünk diétázni, nem megvárni, míg a bélbolyhok tönkre mennek (a gasztroenterológusnak viszont az a feladata, hogy a tönkrement bélbolyhot igazolja). (annak ellenére, hogy idén negatív lett a vér eredmény)

Mások szerint a (korábbi) pozitív IgA egyértelműen cöliakiat jelenthet.

A kérdésem az lenne, hogy ez alapján lehet-e lányom coliakiás, vagy ha idén negatív lett a vérkép diéta nélkül, akkor ez elvethető (illetve hogy fordulhat elő az ellentmondás)?

Nagyon sok megpróbáltatáson és rengeteg orvoson vagyunk már túl, viszont fontos lenne tudnunk, kell-e diétáznunk vagy sem.

Esetleges duhring betegség esetén előfordul, hogy nem állandó jelleggel jönnek a tünetek (nyáron volt egy tünet mentes időszak)? Illetve lehetséges, hogy bizonyos mennyiségű vagy minőségű glutén fogyasztás (teljes kiőrlésű pékáru), esetén súlyosbodnak a tünetek?
Olvastam az A típusos cöliakiáról, ahol a bélbolyhok súlyos károsodása nélkül is fennállhat a betegség.

Természetesen, amennyiben további vizsgálat szükséges, mindenképp elvégeztetnénk, lehetőleg egy alkalom alatt (ez esetben mit érdemes megcsináltatni?). Lányom már retteg az orvosoktól, ezért szeretnék előzetesen érdeklődni, hogy felesleges vizsgálatoknak már ne kelljen kitennünk őt.
4 éves korában prick teszt kimutatta a tejfehérjét, fűféléket, búzát.
Azóta vérvizsgálat semmilyen allergiát nem mutatott ki nála, tehát megvonásos diéta alapján, nem azonnali, hanem késleltetett reakcióval szűrtük ki a tejfehérjét és paradicsomot.
Érdemes még más vizsgálatokat elvégeztetnünk, vagy a fentiek alapján fennállhat cöliákia?


Köszönöm válaszukat!

Hauser Péterné Gyöngyi
Hauser Péterné Gyöngyi egészségügyi asszisztens
Tisztelt Édesanya!

Ilyen összetett panaszokra nem lehet röviden válaszolni. Javaslok egy gasztroenterológiai szakorvosi vizitet. Dr.Polgár Marianne gyermek és gasztroenterológus szakorvost ajánlanám. Főorvosnő rendelése:
kedd 08:30-12:00 és szerda 15:00-19:00 vizit díja:24.000 Ft

A www.allergiakozpont.hu oldalunkon megnézheti főorvosnő tevékenységét és a fénykép mellett online is tud időpontot foglalni.

Üdvözlettel:
Hauser gyöngyi
asszisztens

Kapcsolódó oldalak

Hírek

Betegségek, melyek növelik a kontaminált vékonybél szindróma rizikóját

Betegségek, melyek növelik a kontaminált vékonybél szindróma rizikóját

A bélrendszerben élő baktériumoknak fontos szerepük van egészségünk megőrzésében. Ha a bélbaktériumok túlszaporodnak a vékonybélben, kialakul a kontaminált vékonybél szindróma (SIBO). Dr. Németh Alíz gasztroenterológus, hepatológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy milyen betegségek növelik meg a SIBO rizikóját.

További részletek
Allergiás asztma esetén is választhatja az allergén immunterápiát!

Allergiás asztma esetén is választhatja az allergén immunterápiát!

Az allergén immunterápia nemcsak a szénanáthás tünetek tartós kezelésére alkalmas. Allergiás asztma esetén is választhatjuk ezt a terápiás módot. Ennek előnyeiről és feltételeiről dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa nyilatkozott.

További részletek

Orvos válaszol

Kérdését itt teheti fel

Prima Medica

Prima Medica Egészséghálózat