Az elmúlt hetekben országszerte magas koronavírus koncertrációt mértek a szennyvizekben, a koronavírus tehát ismét felütötte a fejét. A felső légúti megbetegedések túlnyomó részéért felelős koronavírus lázat, gyengeséget, torokfájást és akár íz-és szaglásvesztést is okozhat. Ez utóbbi pedig elhúzódó tünetként több hónapra is megkeserítheti a betegek életminőségét. Dr. Augusztinovicz Monika, az Allergiaközpont fül-orr-gégész, allergológus, klinikai immunológus szakembere szerint azonban az időben elkezdett szaglástréninggel elősegíthetjük a szaglás mielőbbi visszanyerését.
-A szaglásvesztésnek különböző okai lehetnek. A felső légutakat is érintő vírusfertőzések, allergiás betegségek, a fejet és az orrot ért sérülések, anatómiai eltérések, továbbá daganat, gyógyszerek mellékhatásai és idegrendszeri megbetegedések is okozhatnak tartós tüneteket. A szaglás érzékeléséért az orrüreg felső részében elhelyezkedő szaglóhámban található receptorok felelnek. Az agykérgi érzékeléséig az idegpálya többszörös átkapcsoláson keresztül jut el. A szaglásvesztés az elmúlt években a COVID-19 emblematikus tüneteként vált ismertté. A koronavírus esetében nagy valószínűséggel a vírus ezen receptorok működését, az ehhez szükséges környező szöveteket károsítva idézi elő a szaglásvesztést. Az időben megkezdett szaglástréning segítségével azonban van esély a szagérzékelés teljes vagy részleges helyreállítására – ismerteti dr. Augusztinovicz Monika.
-A szaglástréninget 2009-ben fejlesztette ki Thomas Hummel német fül-orr-gégész és munkatársai, melynek hatására a fertőzés utáni, poszttraumás és egyértelmű okhoz nem köthető szaglásvesztésben szenvedő betegek 28 százaléka egyértelmű javulást mutatott – mondja a doktornő, aki hozzáteszi, a tréning lényege, hogy 12 héten át napi két alkalommal rövid, intenzív szagimpulzusokkal stimulálják a szaglás érzékelő sejtjeit és a szagló ideget. Ehhez négyféle illóolajat használunk fel: egy virágos (rózsa, levendula, ylang-ylang), egy gyümölcsös (citrom, lime, grapefruit), egy fűszeres (szegfűszeg), valamint egy gyantás illatot (eukaliptusz). Az illatok használatának sorrendje tetszőlegesen megválasztható, de az egyes illatok között érdemes egy rövidebb szünetet tartani – magyarázza a szakember. Az alkalmanként 10-20 másodpercig tartó orron keresztül végzett belégzést nyugodt körülmények között, az étkezés, illetve kávéfogyasztás előtt célszerű elvégezni, hogy ne nyomja el más íz és illat ezt az érzékelést. Emellett érdemes felidézni a korábbi illatélményt. A szaglástréninget kitartóan kell végezni, ne várjunk azonnali eredményt! – figyelmeztet a doktornő. Az illóolajok belélegzését legalább három hónapon át kell napi rendszerességgel gyakorolni, a tréning előtt pedig minden alkalommal hasznos a sós vizes orröblítés.
-Az elhúzódó szaglásvesztés megfelelő kezeléséhez a kiváltó okot kell megszüntetni, ezért elsőként forduljunk fül-orr-gégész szakorvoshoz! – javasolja Augusztinovicz doktornő. A szakember egy alapos kivizsgálás során felméri, hogy fennáll-e fül-orr-gégészeti, neurológiai kivizsgálást, kezelést igénylő elváltozás, és ha ilyet nem talál, akkor kerülhet sor a szaglástréningre. Amennyiben két év után sem tér vissza a szaglás, akkor végleges állapot következett be.
Távkonzultációs lehetőség csak immunterápia kontroll esetén!
Vélemények dr. Augusztinovicz Monikáról >>>
Rendelés típusa:
További véleményekDr. Augusztinovicz Mónika fôorvosnõ kiemelkedôen páciensorientált, kiváló szakember, alapos, törôdô és humánus. A recepciós hölgyek kedvesek, segítôkészek és közvetlenek.
Az elmúlt húsz évben nagyjából 15 százalékkal emelkedett az allergiás megbetegedések száma, és 2050-re a lakosság fele érintett lehet valamilyen allergiás reakcióval vagy megbetegedéssel. Dr. Balogh Ádám, az Allergiaközpont csecsemő- és gyermekgyógyász, allergológus és klinikai immunológus szakembere arra hívja fel a figyelmet, hogy az anyatejes táplálás kiemelt jelentőségű az allergiás megbetegedések kialakulásának megelőzésében.
Az utóbbi években jelentősen megnőtt azok száma, akiknél valamilyen panaszt okoz bizonyos ételek fogyasztása. Dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus orvosa szerint a betegek szívesen támaszkodnak az interneten elérhető információkra, de a diagnózis megállapításához elengedhetetlen az orvossal történő konzultáció.