Terhesség alatt csak a legszükségesebb esetben szedünk gyógyszereket, de mit kezdjen a pollenallergiás kismama az allergiás tünetekkel? Dr. Moric Krisztina fül-orr-gégész, allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa elmondta, hogy milyen kezeléseket ajánl a babavárás időszakában, szénanátha ellen.
A terhesség időszakában a szénanáthás tünetek, a hormonális hatás miatt rendszerint erősödnek. Emellett sokat számít az is, hogy miként alakul az időjárás a babavárás hónapjaiban. Az elhúzódó esőzés, a hirtelen felmelegedés vagy szeles időszakok is befolyásolják az aktuális pollenhelyzetet és így a szénanáthás tünetek erősségét is.
Ha valaki pollenallergiás és babát tervez, jobb előre felkészülnie a szénanátha kezelésére. Dr. Moric Krisztina a gyermeket tervező pácienseinek ezért első körben az allergén immunterápiát ajánlja. A kezelést terhesség alatt nem lehet megkezdeni, de a már folyamatban lévő kezelést folytatni lehet, így ha valaki a jövő évben tervez babát, számára ez jó választás lehet.
Az allergén immunterápia 3-5 éven át tart, a kezelés az immunrendszert hozzászoktatja az allergénhez, így nemcsak a tünetekre, hanem a kiváltó okra is hat. Hatása már az első évben érezhető, jelentősen, akár 80 százalékkal csökkenti a tüneteket, így akár a szokásos tüneti szerek – antihisztamin, szteroid orrspray – alkalmazására sincs szükség, már az első évtől kezdődően sem. A kezelés hatása 10-12 évig tart. A kezdés időpontjára figyelni kell, a pollenszezon előtt 2-3 hónappal már szedni kell a készítményt, így parlagfű allergiásoknak például legkésőbb jövő májusban.
Allergiásként azért is fontos felkészülni a terhesség alatti szénanáthás tünetek kezelésére, mert a korábban bevált antihisztamin tabletta és orrspray ebben az időszakban nem szedhető. Az antihisztamin teratogén hatású. A hagyományos készítmények közül a babavárás időszakában, leginkább csak a 3. trimeszterben, legfeljebb szteroid orrspray-t és a szemtünetek ellen szemcseppet használhat, de csakis az allergológussal és nőgyógyásszal egyeztetve!
Természetes megoldás a szénanáthás tünetek ellen a sós vizes orrmosás. Mellékhatások nélkül, akár naponta többször is végezhető. Segítségével eltávolíthatjuk az orrnyálkahártyáról a napközben odatapadt polleneket, így jelentősen csökkenteni tudjuk az allergiás tünetek erősségét. Az orrmosáshoz erre a célra készült eszközt tudunk beszerezni patikából és a mellékelt port vízben feloldva fiziológiás sóoldattal tudjuk végezni az orrmosást.
A természet patikáját is segítségül hívhatjuk, de a babavárás időszakában körültekintőnek kell lennünk az egyes hatóanyagok megválasztásával. Alkalmazásuk előtt ezért minden esetben egyeztessünk allergológusunkkal! Természetes antihisztamin hatású a csalán, a hagymában, almába, brokkoliban, karfiolban, zöld teában és citrusfélékben is megtalálható quercetin, az ananászban is előforduló vegyület, a bromelain és a papsajt is.
A babavárás időszakában a szokásainkkal is jelentősen csökkenteni tudjuk a szénanáthás tünetek erősségét. Az esténkénti hajmosás, a szabadban való teregetés kerülése, vagy a szellőztetés időpontjának megválasztása mind olyan allergia elleni praktikák, amelyek segítségével gyógyszerek nélkül is jobb lehet a közérzetünk kismamaként a pollenszezonban.
Vélemények Dr. Moric Krisztináról >>>
Rendelés típusa:
* Első vizit esetén - amennyiben fizikális vizsgálat is szükséges - javasolt személyes, rendelői viziten megjelenni!
További véleményekNagyon elégedett vagyok dr. Moric Krsiztina doktornővel, mert teljeskörű tájékoztatást kaptam a problémámmal kapcsolatban. Ajánlom másnak is teljes szívből!
Az allergiák jelentős része bőrpróbával vagy vérből történő ellenanyag (IgE) meghatározással diagnosztizálható. Ez utóbbi egy kényelmes és biztonságos lehetőséget nyújt az allergének azonosításában, így a csecsemő- és gyermekkori tejfehérje allergia diagnózisában is fontos szerepe van. Dr. Hidvégi Edit, az Allergiaközpont gyermekgasztroenterológus szakorvosa arra hívja fel a figyelmet, hogy a vizsgálat elvégzésének nem feltétele a gyermek allergénnel történő visszaterhelése.
Az ősz közeledtével és a szeptemberi iskolakezdéssel az asztmás betegek számának növekedésére lehet számítani. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint ez idő tájt elsősorban a vírusos és bakteriális légúti megbetegedések, a parlagfű és a gombák spórái, a beltéri allergének közül pedig a poratka, az állatszőr és a penészgomba súlyosbíthatják az asztmás tüneteket.